Milyen állásokat lehet találni külföldön?

Győr-Moson-Sopron, Pest és Fejér megyében könnyebb helyzetben vannak az álláskeresők, Szabolcs-Szatmár-Bereg...

  • Eduline
Túry Gergely

Győr-Moson-Sopron, Pest és Fejér megyében könnyebb helyzetben vannak az álláskeresők, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyében azonban nehéz állást találni, az itt lakók számához viszonyítva ugyanis ezekben a megyékben a legkevesebb a lehetőség a 2013-as adatok alapján – mondta a Jobline-nak Kristók Balázs, a Jobinfo.hu vezetője a cég friss álláspiaci elemzéséről.

Pest megye mellett Csongrád, illetve Veszprém megye tudta jelentősen javítani munkaerő-piaci pozícióját. Vas, Hajdú-Bihar, Nógrád, illetve Zala megyében viszont átlagon aluli volt a növekedés.

2012-ben az ajánlatok száma alapján a mérnöki/műszaki kategória a harmadik helyen végzett, az idén azonban a hatodik helyre szorult, bár a piac egészét vizsgálva – az informatika mellett – továbbra is hiányszakmának számít. „Ez részben a gyárberuházások számának idei csökkenésével is indokolható” – kommentálta a trendet Kristók Balázs. 2012-höz hasonlóan sokan keresnek állást a beszerzés és logisztika területén, illetve sokan vállalnának távmunkát, de a kínálat eltörpül az igényekhez képest. Új tendencia, hogy a jogi állások iránt is egyre nagyobb az érdeklődés, de ezt a piac messze nem tudja kielégíteni.

A külföldi munkalehetőséget kínáló hirdetések száma idén is megduplázódott, a legtöbb lehetőség Ausztriában, Németországban és Nagy-Britanniában van. A külföldi állások legnagyobb része (mintegy 30 százalék) szakmunka, fizikai munka és betanított munka, a diplomások közül az informatikusok a legkeresettebbek. A magyar munkavállalók a betanított munka iránt érdeklődnek a leginkább. Tömegesen költöznének külföldre a magyar egyetemisták: erről itt olvashattok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.