Kutatók több mint 700 gyereket követtek végig a felnőtté váláson, és kiderült, hogy azok, akik gyerekkorukban makacsok voltak vagy gyakran megszegték a szülői szabályokat, felnőttként magasabb fizetésre számíthatnak.
A Development Psychology folyóiratban megjelent egy tanulmány, akutatásban 700-an vettek részt, nyolc-kilenc év körüli életkortól kezdve egészen negyvenéves korig. A kutatás már 1968-ban elkezdődött, akutatók egészen felnőtt korukig figyelemmel kísérték a gyereket.
A tanulmány foglalkozott azzal, hogy a gyermekkori viselkedésből miként lehet megjósolni a kutatásban résztvevők felnőttkori sikerét, valamint hogy a makacsság a felnőttkori pályafutás során tényező lehet-e.
A kísérlet kezdetén a kutatók a gyermekek viselkedését vizsgálják, beleértve a szorgalmat, a dacot és a szabályszegésre való hajlamot, majd később ugyanezeket a tulajdonságokat vizsgálva,összevetették a keresetükkel. Ebből az derült ki, hogy azok, akik gyermekként gyakran semmibe vették a szabályokat vagy a szüleik figyelmeztetését, felnőttként többet kerestek.
Bár a tanulmány sok dolgot nem vett figyelembe, ami befolyásolhatja a fizetést, az mindenképpen figyelemreméltó gondolat, hogy ha a makacs gyerekek felnőnek, és megtanulnak nemet mondani, akkor felnőttként sokkal könnyebben tárgyalhatnak arról, amit akarnak.
Az írók több magyarázatot is adnak erre a helyzetre. Az egyik az, hogy a makacs emberek értékelik a versenyt a személyes kapcsolataikban, így gyakran mindent megtesznek, hogy érdekeiket másokkal szemben érvényesítsék. A másik, hogy azok, akik szabályokat szegnek már a szüleikkel szemben is, nagyobb eséllyel hajlandók felvállalni a saját véleményüket és akaratukat, ami a későbbiekben akár magasabb fizetésekhez vezethet.
Leckét kapott a tanároktól a helyettes államtitkár, ez a helyes oktatáspolitika
Levélben kéri Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkárt a Civil Közoktatási Platform (CKP), hogy a Csépe Valéria által vezetett szakmai csoport mellett bízzon meg egy másik szakmai csoportot is az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásával. Leírták a helyettes államtitkárnak, szerintük hogyan kellene megalkotni az alaptantervet.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
