Makacs a gyerek? Kutatók bebizonyították, hogy ez igenis jó dolog

Kutatók több mint 700 gyereket követtek végig a felnőtté váláson, és kiderült, hogy azok, akik gyerekkorukban makacsok voltak vagy gyakran megszegték a szülői szabályokat, felnőttként magasabb fizetésre számíthatnak.

  • Eduline
pixabay

A Development Psychology folyóiratban megjelent egy tanulmány, akutatásban 700-an vettek részt, nyolc-kilenc év körüli életkortól kezdve egészen negyvenéves korig. A kutatás már 1968-ban elkezdődött, akutatók egészen felnőtt korukig figyelemmel kísérték a gyereket. 

A tanulmány foglalkozott azzal, hogy a gyermekkori viselkedésből miként lehet megjósolni a kutatásban résztvevők felnőttkori sikerét, valamint hogy a makacsság a felnőttkori pályafutás során tényező lehet-e.

 A kísérlet kezdetén a kutatók a gyermekek viselkedését vizsgálják, beleértve a szorgalmat, a dacot és a szabályszegésre való hajlamot, majd később ugyanezeket a tulajdonságokat vizsgálva,összevetették a keresetükkel. Ebből az derült ki, hogy azok, akik gyermekként gyakran semmibe vették a szabályokat vagy a szüleik figyelmeztetését, felnőttként többet kerestek.

Pixabay

Bár a tanulmány sok dolgot nem vett figyelembe, ami befolyásolhatja a fizetést, az mindenképpen figyelemreméltó gondolat, hogy ha a makacs gyerekek felnőnek, és megtanulnak nemet mondani, akkor felnőttként sokkal könnyebben tárgyalhatnak arról, amit akarnak.

Az írók több magyarázatot is adnak erre a helyzetre. Az egyik az, hogy a makacs emberek értékelik a versenyt a személyes kapcsolataikban, így gyakran mindent megtesznek, hogy érdekeiket másokkal szemben érvényesítsék. A másik, hogy azok, akik szabályokat szegnek már a szüleikkel szemben is, nagyobb eséllyel hajlandók felvállalni a saját véleményüket és akaratukat, ami a későbbiekben akár magasabb fizetésekhez vezethet.

Leckét kapott a tanároktól a helyettes államtitkár, ez a helyes oktatáspolitika

Levélben kéri Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkárt a Civil Közoktatási Platform (CKP), hogy a Csépe Valéria által vezetett szakmai csoport mellett bízzon meg egy másik szakmai csoportot is az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásával. Leírták a helyettes államtitkárnak, szerintük hogyan kellene megalkotni az alaptantervet.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.