Kutatók több mint 700 gyereket követtek végig a felnőtté váláson, és kiderült, hogy azok, akik gyerekkorukban makacsok voltak vagy gyakran megszegték a szülői szabályokat, felnőttként magasabb fizetésre számíthatnak.
A Development Psychology folyóiratban megjelent egy tanulmány, akutatásban 700-an vettek részt, nyolc-kilenc év körüli életkortól kezdve egészen negyvenéves korig. A kutatás már 1968-ban elkezdődött, akutatók egészen felnőtt korukig figyelemmel kísérték a gyereket.
A tanulmány foglalkozott azzal, hogy a gyermekkori viselkedésből miként lehet megjósolni a kutatásban résztvevők felnőttkori sikerét, valamint hogy a makacsság a felnőttkori pályafutás során tényező lehet-e.
A kísérlet kezdetén a kutatók a gyermekek viselkedését vizsgálják, beleértve a szorgalmat, a dacot és a szabályszegésre való hajlamot, majd később ugyanezeket a tulajdonságokat vizsgálva,összevetették a keresetükkel. Ebből az derült ki, hogy azok, akik gyermekként gyakran semmibe vették a szabályokat vagy a szüleik figyelmeztetését, felnőttként többet kerestek.
Bár a tanulmány sok dolgot nem vett figyelembe, ami befolyásolhatja a fizetést, az mindenképpen figyelemreméltó gondolat, hogy ha a makacs gyerekek felnőnek, és megtanulnak nemet mondani, akkor felnőttként sokkal könnyebben tárgyalhatnak arról, amit akarnak.
Az írók több magyarázatot is adnak erre a helyzetre. Az egyik az, hogy a makacs emberek értékelik a versenyt a személyes kapcsolataikban, így gyakran mindent megtesznek, hogy érdekeiket másokkal szemben érvényesítsék. A másik, hogy azok, akik szabályokat szegnek már a szüleikkel szemben is, nagyobb eséllyel hajlandók felvállalni a saját véleményüket és akaratukat, ami a későbbiekben akár magasabb fizetésekhez vezethet.
Leckét kapott a tanároktól a helyettes államtitkár, ez a helyes oktatáspolitika
Levélben kéri Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkárt a Civil Közoktatási Platform (CKP), hogy a Csépe Valéria által vezetett szakmai csoport mellett bízzon meg egy másik szakmai csoportot is az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásával. Leírták a helyettes államtitkárnak, szerintük hogyan kellene megalkotni az alaptantervet.
Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
A szegregált iskolákban nem pusztán a gyerekek kerülnek hátrányba, hanem a pedagógusokra is olyan feladatok hárulnak, amelyeket valójában az oktatási rendszernek és a társadalomnak kellene megoldania – hívta fel a figyelmet legfrissebb bejegyzésében Danyi Gyula oktatási szakértő.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A Tisza országgyűlési képviselője szerint hiányosak az alapok, és az országban a tehetséggondozás sem működik megfelelően.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
Bukósisak nélkül, másodikként szállt fel barátja mögé egy elektromos rollerre egy 16 éves fiú, ennek pedig súlyos baleset lett a vége. Az eset korántsem egyedi: a Bethesda Gyermekkórházban csak idén közel száz gyereket és fiatalt kezeltek e-rolleres baleset miatt.
