Kutatók több mint 700 gyereket követtek végig a felnőtté váláson, és kiderült, hogy azok, akik gyerekkorukban makacsok voltak vagy gyakran megszegték a szülői szabályokat, felnőttként magasabb fizetésre számíthatnak.
A Development Psychology folyóiratban megjelent egy tanulmány, akutatásban 700-an vettek részt, nyolc-kilenc év körüli életkortól kezdve egészen negyvenéves korig. A kutatás már 1968-ban elkezdődött, akutatók egészen felnőtt korukig figyelemmel kísérték a gyereket.
A tanulmány foglalkozott azzal, hogy a gyermekkori viselkedésből miként lehet megjósolni a kutatásban résztvevők felnőttkori sikerét, valamint hogy a makacsság a felnőttkori pályafutás során tényező lehet-e.
A kísérlet kezdetén a kutatók a gyermekek viselkedését vizsgálják, beleértve a szorgalmat, a dacot és a szabályszegésre való hajlamot, majd később ugyanezeket a tulajdonságokat vizsgálva,összevetették a keresetükkel. Ebből az derült ki, hogy azok, akik gyermekként gyakran semmibe vették a szabályokat vagy a szüleik figyelmeztetését, felnőttként többet kerestek.
Bár a tanulmány sok dolgot nem vett figyelembe, ami befolyásolhatja a fizetést, az mindenképpen figyelemreméltó gondolat, hogy ha a makacs gyerekek felnőnek, és megtanulnak nemet mondani, akkor felnőttként sokkal könnyebben tárgyalhatnak arról, amit akarnak.
Az írók több magyarázatot is adnak erre a helyzetre. Az egyik az, hogy a makacs emberek értékelik a versenyt a személyes kapcsolataikban, így gyakran mindent megtesznek, hogy érdekeiket másokkal szemben érvényesítsék. A másik, hogy azok, akik szabályokat szegnek már a szüleikkel szemben is, nagyobb eséllyel hajlandók felvállalni a saját véleményüket és akaratukat, ami a későbbiekben akár magasabb fizetésekhez vezethet.
Leckét kapott a tanároktól a helyettes államtitkár, ez a helyes oktatáspolitika
Levélben kéri Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkárt a Civil Közoktatási Platform (CKP), hogy a Csépe Valéria által vezetett szakmai csoport mellett bízzon meg egy másik szakmai csoportot is az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásával. Leírták a helyettes államtitkárnak, szerintük hogyan kellene megalkotni az alaptantervet.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
