Nagyon sok lehetőség és általában elég idő is van a kötelező könyvek elolvasására, azonban, ha még nem vetted rá magad, hogy belekezdj a feladatba, akkor már nincs sok időd a nyári szünet végéig.
Eduline
Ha semmiképpen nem tudod elolvasni a kötelező olvasmányokat, akkor segíthetsz a helyzeteden, ha legalább a belőlük készült filmadaptációt megnézed. Persze, ez nem váltja ki a könyv elolvasását, hiszen egy film nem minden esetben képes visszaadni a könyv bonyolult felépítését vagy nyelvezetét, de többet fogsz tudni a könyvről, mint előtte. Itt van pár kötelező, aminek megtalálható a film változata is.
Pál utcai fiúk
Mindenki kedvenc és legelső kötelező olvasmánya film változatban is elérhető, így, ha beletört a bicskád a könyvbe, a film egy kicsit segíthet. Fábri Zoltán filmje Molnár Ferenc azonos című regénye alapján. Két csapat fiatal fiúról szól, akik kisebb hadsereget alkotva a grundnak nevezett játszótér felett hadakoznak szinte felnőttes komolysággal, megszállottsággal és becsülettel. A filmet Oscar-díjra jelölték legjobb külföldi film kategóriában.
A kötelező olvasmányok sorsa elég hányattatott, hiszen nem sok diák szereti elolvasni őket, pedig sokszor érdekesebbek, mint hinnétek. Összeszedtünk pár kötelező vagy ajánlott olvasmányt, amik izgalmasabbak, mint gondoltátok volna. Gárdonyi Géza - Egri csillagok Az Egri csillagok Gárdonyi Géza 1899-től folytatásokban megjelenő, majd 1901-ben könyvben is kiadott regénye.
Egri csillagok
A könyvet nagyon sok diák nem olvassa el, és már a terjedelem megállítja őket, most kideríthetitek, hogy a filmmel jobban boldogulnátok-e. A Gárdonyi Géza regényéből, Várkonyi Zoltán rendezésében készült legendás 1968-as magyar film.
A kőszívű ember fiai
Az özvegy Baradlay szembeszegül férje végakaratával, mert jó magyarnak, boldog embernek szeretné látni fiait. A regény több szálon fut, a film is ezt igyekszik visszadni.
Bánk bán
Ebben az esetben eldönthetitek, hogy elolvassátok a könyvet, vagy megnézitek a belőle készült operát, melynek története nem mindenhol fedi a könyvben szereplő dolgokat, de legalább meghallgathattok olyan klasszikusokat, mint a Hazám, hazám!.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.