szerző:
eduline/mti

Magyar régészek és kutatók is bekapcsolódnak azoknak a Kazahsztán északnyugati és a Kaukázus északi részén nemrég talált leletek vizsgálatába, melyek erős magyar vonásokat mutatnak. Előfordulhat, hogy a magyarok egy nagyobb csoportja délre, és nem a Kárpát-medence irányába vándorolt a honfoglalás időszakában.

©

A leletek közelebb hozhatják annak megválaszolását, mi indította el a magyarok nyugati irányú vándorlását a 9. században - mondta Türk Attila régész, az MTA Magyar Őstörténeti Témacsoportjának főmunkatársa az M1-nek. A régész azon fáradozik, hogy a rendszerváltáskor megszakadt keleti tudományos kapcsolatokat megújítsa, amelyek elengedhetetlenek a magyarok eredetének és vándorlásának kutatásához.

Türk Attila neve nem összekeverendő azzal a Türk Attilával, aki szélsőségesen laikusan újságíróként publikált a magyarok eredetéről, eredeti neve azonban Szatmári Jenő István volt. Nevét a publikációi miatt kitört kisebb botrányok miatt változtatta meg, 2010-ben elhunyt.

Az igazi Türk Attila szavainak nagyobb hitelt lehet adni. A mostani ásatások közelbb vihetnek minket ahhoz, hogy a déli irányból számos népre rárontó besenyők hogyan hatottak a népvándorlásra, így a magyarok vándorlására. A legújabb "magyar-gyanús" leletek segítségével ugyanis talán pontosítani tudjuk a nyugatra vándorlás okát és időrendjét. Kiderülhet, hogy a magyaroknak egy korábban gondoltnál kisebb része kelt át a Volgán, valószínűleg kényszer hatására, valamilyen politikai-katonai konfliktus miatt - jelentette ki Türk Attila, az MTA Magyar Őstörténeti Témacsoportjának  tudományos fűmunkatársa.

A régész annak kapcsán beszélt erről, hogy egy júniusi budapesti nemzetközi régészeti konferencián elhangzott: a magyarság őstörténetével feltételesen kapcsolatba hozható leleteket találtak a régészek a mai Kazahsztán északnyugati, valamint a Kaukázus északi részén is.

Az Aktobe és Aktyubinszk környékén öt-hat korabeli sírban helyi régészek által feltárt övdíszek és lószerszámok tartozékaihoz, kerámiákhoz és ékszerekhez hasonlókat korábban csak jóval északabbra, Baskíria területén vagy a Káma vidékén találtak, és a magyarokkal hoztak kapcsolatba. A kaukázusi északi részén talált leletek, amelyek a Kárpát-medence honfoglalás kori régészeti hagyatékához közeli párhuzamokat mutatnak, egy bizánci forrást erősíthetnek, amely arról ír, hogy a honfoglalás előtt a magyarság egy része déli irányba leszakadt és ott telepedett le.

"Az ásatásokba immár a magyar kutatók is bekapcsolódhatnak, a magyar fél igyekszik anyagi forrásokkal, valamint szakemberekkel, antropológusokkal, állatcsontos kollégákkal segíteni a kutatást. Az eredmény közös publikációban fog napvilágot látni. Bízunk abban, hogy a leleteket egy kiállítás keretében ideiglenesen Magyarországra is el fogjuk tudni hozni" - mondta Türk Attila.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!