Méghogy manapság az emberek nem szeretnek olvasni! Kimutatták, hogy a nemzetközi bestsellerek az elmúlt 15 évben átlagosan 80 oldallal lettek hosszabbak.
A Guardian számolt be az új kutatási eredményről, mely szerint 25 százalékkal hosszabbak a mai könyvek, mint 15 évvel ezelőtt.
A New York Times bestsellerei és a Google által legnépszerűbbnek ítélt könyvek alapján úgy tűnik, míg 1999-ben átlagosan 320 oldalas voltak a kedvenc könyveink, ma már ez 400-ra nőtt.
Hogy mi lehet ennek az oka? James Finlayson, a kutatást végző Vervesearch munkatársa érdekes elmélettel állt elő. Szerinte a netes vásárlás állhat a növekedés mögött. Míg ugyanis – állítja – egy könyvesboltban megrémíthet a könyv vastagsága, az oldalszám a webshopban csak egy lábjegyzet, ez puszta szám, amit általában észre sem veszünk.
| Cikkeink a témában |
Ezeket a könyveket mindenki olvassa el! Nem változik a kötelezők listája, pedig igény lenne rá 33 könyv, amit mindenkinek el kell olvasnia, mielőtt diplomázik |
Finlayson egy másik hatást is megemlít: ez pedig az e-könyvek növekvő szerepe az olvasásban. Igaz, ki akarná a Tűz és jég birodalma aktuális, 900 oldalas kötetét a táskájában hordozni minden nap. Na, de ha az egész ráfér egy pár dekás, papírvékony e-könyvolvasóra, az egészen más.
Clare Alexander, aki rengeteg írót képvisel ügynökként, másként látja. Szerinte a változás oka kulturális. Elég nagy a „digitális zaj”, sok helyről zúdulnak ránk az információk, így aki manapság szeret olvasni, az főleg azért fordul a könyvekhez, mert elmélyedhet bennük – véli. Ez pedig legjobban a hosszú kötetekben lehetséges.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
