Méghogy manapság az emberek nem szeretnek olvasni! Kimutatták, hogy a nemzetközi bestsellerek az elmúlt 15 évben átlagosan 80 oldallal lettek hosszabbak.
A Guardian számolt be az új kutatási eredményről, mely szerint 25 százalékkal hosszabbak a mai könyvek, mint 15 évvel ezelőtt.
A New York Times bestsellerei és a Google által legnépszerűbbnek ítélt könyvek alapján úgy tűnik, míg 1999-ben átlagosan 320 oldalas voltak a kedvenc könyveink, ma már ez 400-ra nőtt.
Hogy mi lehet ennek az oka? James Finlayson, a kutatást végző Vervesearch munkatársa érdekes elmélettel állt elő. Szerinte a netes vásárlás állhat a növekedés mögött. Míg ugyanis – állítja – egy könyvesboltban megrémíthet a könyv vastagsága, az oldalszám a webshopban csak egy lábjegyzet, ez puszta szám, amit általában észre sem veszünk.
| Cikkeink a témában |
Ezeket a könyveket mindenki olvassa el! Nem változik a kötelezők listája, pedig igény lenne rá 33 könyv, amit mindenkinek el kell olvasnia, mielőtt diplomázik |
Finlayson egy másik hatást is megemlít: ez pedig az e-könyvek növekvő szerepe az olvasásban. Igaz, ki akarná a Tűz és jég birodalma aktuális, 900 oldalas kötetét a táskájában hordozni minden nap. Na, de ha az egész ráfér egy pár dekás, papírvékony e-könyvolvasóra, az egészen más.
Clare Alexander, aki rengeteg írót képvisel ügynökként, másként látja. Szerinte a változás oka kulturális. Elég nagy a „digitális zaj”, sok helyről zúdulnak ránk az információk, így aki manapság szeret olvasni, az főleg azért fordul a könyvekhez, mert elmélyedhet bennük – véli. Ez pedig legjobban a hosszú kötetekben lehetséges.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
