Különös változásokon mentek át a könyvek az elmúlt 15 évben

Méghogy manapság az emberek nem szeretnek olvasni! Kimutatták, hogy a nemzetközi bestsellerek az elmúlt 15 évben átlagosan 80 oldallal lettek hosszabbak.

  • Lapszemle

A Guardian számolt be az új kutatási eredményről, mely szerint 25 százalékkal hosszabbak a mai könyvek, mint 15 évvel ezelőtt.

A New York Times bestsellerei és a Google által legnépszerűbbnek ítélt könyvek alapján úgy tűnik, míg 1999-ben átlagosan 320 oldalas voltak a kedvenc könyveink, ma már ez 400-ra nőtt.

Hogy mi lehet ennek az oka? James Finlayson, a kutatást végző Vervesearch munkatársa érdekes elmélettel állt elő. Szerinte a netes vásárlás állhat a növekedés mögött. Míg ugyanis – állítja – egy könyvesboltban megrémíthet a könyv vastagsága, az oldalszám a webshopban csak egy lábjegyzet, ez puszta szám, amit általában észre sem veszünk.

Cikkeink a témában

Ezeket a könyveket mindenki olvassa el!

Nem változik a kötelezők listája, pedig igény lenne rá

33 könyv, amit mindenkinek el kell olvasnia, mielőtt diplomázik

Finlayson egy másik hatást is megemlít: ez pedig az e-könyvek növekvő szerepe az olvasásban. Igaz, ki akarná a Tűz és jég birodalma aktuális, 900 oldalas kötetét a táskájában hordozni minden nap. Na, de ha az egész ráfér egy pár dekás, papírvékony e-könyvolvasóra, az egészen más.

Clare Alexander, aki rengeteg írót képvisel ügynökként, másként látja. Szerinte a változás oka kulturális. Elég nagy a „digitális zaj”, sok helyről zúdulnak ránk az információk, így aki manapság szeret olvasni, az főleg azért fordul a könyvekhez, mert elmélyedhet bennük – véli. Ez pedig legjobban a hosszú kötetekben lehetséges.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit átalakítaná az érettségit és megvizsgálná a gimnáziumi felvételi rendszerét

Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.

„A pedagógusokat olyan értékeléssel kell támogatni, ami visszajelzést ad, de nem bélyegez meg” – ezt üzente pedagógusnapon Lannert Judit

Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.

Vitézy Dávid: több ezer új kollégiumi férőhely épülhet az uniós pénzekből

Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.

Még ennél is jobban kihasználná a rakpart lehetőségeit a Fővárosi Diákközgyűlés

Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.