A Hálózat a Tanszabadságért (HAT) tiltakozik a szakképzési törvény Matolcsy György nevével fémjelzett, a kormány...
A Hálózat a Tanszabadságért (HAT) tiltakozik a szakképzési törvény Matolcsy György nevével fémjelzett, a kormány által elfogadott módosítása ellen; a tavaly novemberben létrejött szervezet közleményében azt írta: a változtatások határozottan és bizonyíthatóan a gazdaság és a diákok érdekei ellen irányulnak.
A HAT többek között kifogásolja, hogy a közismeret tanítására-tanulására fordítható idő csökkenne, és mivel minimális mennyiséget nem írnak elő, így elvileg a szakiskolában akár teljesen mellőzhető a közismeret.
A másik változtatás, hogy a tanulók már az első évben tanulószerződést köthetnek, és lehetőségük van arra, hogy gyakorlati képzésük az első pillanattól vállalati tanműhelyekben folyjon. A velük foglalkozó szakoktatóktól a törvény semmiféle pedagógiai képzettséget vagy gyakorlatot nem követel meg - írták.
A HAT szerint a rossz családi hátterű tanulók a tanulószerződéssel járó pénzjuttatás miatt akkor is ezt a lehetőséget fogják preferálni, ha az iskolai tanműhely vagy gyakorlócég lehetőségei jobbak a vállalkozásénál.
A beterjesztő indoklása szerint a módosítás célja, hogy a foglalkoztathatóság közép- és hosszú távon javuljon. Ezzel szemben - a HAT közlése szerint - már az oktatási törvények vitájában szakmai szervezetek sora és a HAT is indokolta, hogy se a gazdasági fejlődést, se az egyén munkaerő-piaci pozíciójának javítását nem segíti, ha a szakképzés a szűken vett szakma elsajátíttatására, a "kész", azonnal a gép mellé állítható szakember előállítására szorítkozik.
A szakiskolának arra kell felkészíteni a tanulót, hogy ötven évig helyt tudjon állni a munkaerő-piacon. Ehhez pedig a szakmunkásnak az adott szakma készségein kívül szakmaközi és szakmától független készségekre is szüksége van - hangsúlyozták.
A HAT szerint a törvénymódosítás nem javítani, hanem rontani fogja a foglalkoztathatóságot, kizárólag a tanulókkal és a foglalkoztatásukkal járó juttatásokból profitáló vállalkozások pillanatnyi érdekeit szolgálja. A fentiek miatt a szervezet erélyesen tiltakozik a tervezett módosítások ellen - olvasható a közleményben.
Matolcsy György javaslata szerint szeptember elsejétől a kilencedik évfolyamon is lehetne majd tanulószerződést kötni, ezzel kiterjesztve a gyakorlati képzést a szakiskolákban. Az általános indoklás szerint a nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvényjavaslat célja, hogy közép- és hosszú távon javuljon a foglalkoztathatóság. A módosítások szerint a szakiskolai képzésben kiterjesztik a duális képzést azáltal, hogy már a kilencedik évfolyamtól lehet tanulószerződést kötni gyakorlati képzésre, emellett lehetővé válik az is, hogy a gyakorlati képzés egy részét iskolai tanműhelyen kívül szervezzék az intézmények.
A törvényjavaslatban szereplő módosítás megváltoztatja a szakiskolai képzésben a kerettantervek minimális közismereti tartalomarányára - 33 százalék - vonatkozó rendelkezést, így a jövőben nem minimális, hanem maximális közismereti arányt határoznak meg.
Kilencedik évfolyamon csak olyan vállalati tanműhelyben lehet tanulószerződést kötni, amely kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál. A jelenleg hatályos törvény csak korlátozottan, tanuló-előszerződés formájában, a kilencedik évfolyam gyakorlati képzési idejének 10 százalékára vonatkozóan engedi meg az iskolai tanműhelyen kívüli gyakorlati képzést.
A Hálózat a Tanszabadságért honlapja szerint a szervezet alapítói között van a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Magyartanárok Egyesülete, Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke, Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke, Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke, Vekerdy Tamás pszichológus, Nahalka István oktatáskutató. A szervezet tavaly november közepén - a köznevelési törvényjavaslat általános vitájának megkezdésekor - több demonstrációt tartott a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
