Kiverte a biztosítékot a tanároknál Matolcsy javaslata

A Hálózat a Tanszabadságért (HAT) tiltakozik a szakképzési törvény Matolcsy György nevével fémjelzett, a kormány...

  • MTI
MTI

A Hálózat a Tanszabadságért (HAT) tiltakozik a szakképzési törvény Matolcsy György nevével fémjelzett, a kormány által elfogadott módosítása ellen; a tavaly novemberben létrejött szervezet közleményében azt írta: a változtatások határozottan és bizonyíthatóan a gazdaság és a diákok érdekei ellen irányulnak.

A HAT többek között kifogásolja, hogy a közismeret tanítására-tanulására fordítható idő csökkenne, és mivel minimális mennyiséget nem írnak elő, így elvileg a szakiskolában akár teljesen mellőzhető a közismeret.

A másik változtatás, hogy a tanulók már az első évben tanulószerződést köthetnek, és lehetőségük van arra, hogy gyakorlati képzésük az első pillanattól vállalati tanműhelyekben folyjon. A velük foglalkozó szakoktatóktól a törvény semmiféle pedagógiai képzettséget vagy gyakorlatot nem követel meg - írták.

A HAT szerint a rossz családi hátterű tanulók a tanulószerződéssel járó pénzjuttatás miatt akkor is ezt a lehetőséget fogják preferálni, ha az iskolai tanműhely vagy gyakorlócég lehetőségei jobbak a vállalkozásénál.

A beterjesztő indoklása szerint a módosítás célja, hogy a foglalkoztathatóság közép- és hosszú távon javuljon. Ezzel szemben - a HAT közlése szerint - már az oktatási törvények vitájában szakmai szervezetek sora és a HAT is indokolta, hogy se a gazdasági fejlődést, se az egyén munkaerő-piaci pozíciójának javítását nem segíti, ha a szakképzés a szűken vett szakma elsajátíttatására, a "kész", azonnal a gép mellé állítható szakember előállítására szorítkozik.

A szakiskolának arra kell felkészíteni a tanulót, hogy ötven évig helyt tudjon állni a munkaerő-piacon. Ehhez pedig a szakmunkásnak az adott szakma készségein kívül szakmaközi és szakmától független készségekre is szüksége van - hangsúlyozták.

A HAT szerint a törvénymódosítás nem javítani, hanem rontani fogja a foglalkoztathatóságot, kizárólag a tanulókkal és a foglalkoztatásukkal járó juttatásokból profitáló vállalkozások pillanatnyi érdekeit szolgálja. A fentiek miatt a szervezet erélyesen tiltakozik a tervezett módosítások ellen - olvasható a közleményben.

Matolcsy György javaslata szerint szeptember elsejétől a kilencedik évfolyamon is lehetne majd tanulószerződést kötni, ezzel kiterjesztve a gyakorlati képzést a szakiskolákban. Az általános indoklás szerint a nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvényjavaslat célja, hogy közép- és hosszú távon javuljon a foglalkoztathatóság. A módosítások szerint a szakiskolai képzésben kiterjesztik a duális képzést azáltal, hogy már a kilencedik évfolyamtól lehet tanulószerződést kötni gyakorlati képzésre, emellett lehetővé válik az is, hogy a gyakorlati képzés egy részét iskolai tanműhelyen kívül szervezzék az intézmények.

A törvényjavaslatban szereplő módosítás megváltoztatja a szakiskolai képzésben a kerettantervek minimális közismereti tartalomarányára - 33 százalék - vonatkozó rendelkezést, így a jövőben nem minimális, hanem maximális közismereti arányt határoznak meg.

Kilencedik évfolyamon csak olyan vállalati tanműhelyben lehet tanulószerződést kötni, amely kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál. A jelenleg hatályos törvény csak korlátozottan, tanuló-előszerződés formájában, a kilencedik évfolyam gyakorlati képzési idejének 10 százalékára vonatkozóan engedi meg az iskolai tanműhelyen kívüli gyakorlati képzést.

A Hálózat a Tanszabadságért honlapja szerint a szervezet alapítói között van a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Magyartanárok Egyesülete, Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke, Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke, Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke, Vekerdy Tamás pszichológus, Nahalka István oktatáskutató. A szervezet tavaly november közepén - a köznevelési törvényjavaslat általános vitájának megkezdésekor - több demonstrációt tartott a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.