Három év után idén először csökkenő tendenciát mutat a francia diplomások elvándorlási kedve - derül ki az OpinionWay közvélemény-kutatóintézet felmérésből, amelyet szerdán ismertetett a Le Figaro című napilap.
Az ezer, három éven belül diplomázott francia megkérdezésével készült reprezentatív felmérés szerint a diplomások 66 százaléka bízik abban, hogy fél éven belül állást talál az országban. Az arány nyolcszázalékos emelkedést mutat 2014-hez képest. A fiatal diplomásoknak már csak 21 százaléka képzeli el külföldön a karrierjét, míg tavaly és 2013-ban még 27 százalékos volt ez az arány.
Az elvándorlás egyébként az elmúlt pár évben (amióta a 10 százalék feletti munkanélküliség hónapról hónapra rekordot dönt) öltött nagyobb méreteket Franciaországban: 2012-ben a diplomásoknak még csak 13 százaléka tervezte, hogy külföldön keres munkát. A francia fiatalok leginkább az Egyesült Államokba vágynak, második helyen áll Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália és Svájc előtt.
A legtöbben (53 százalék) azért indulnak el, mert úgy érzik, hogy képtelenség Franciaországban munkát találni. A megkérdezettek 45 százalékát a tapasztalatszerzés vágya is vezérli, 42 százalék pedig egy külföldi nyelv tökéletes elsajátítása céljából vállal külföldön munkát.
A felmérés szerint az is optimizmusra adhat okot, hogy a fiatal diplomásokat egyre gyakrabban hívják be állásinterjúkra, s 16 százalékkal csökkent az olyanok aránya, akiknek egyetlen állásinterjúra sem sikerül eljutniuk.
A fiatal diplomásoknak hatvan százaléka talál munkát Franciaországban, ez egy év alatt kilencszázalékos javulást jelent, de ehhez a korábbiaknál több helyre kell jelentkezniük. Egy francia friss diplomás átlagosan 29 helyre küldi el az életrajzát - 2014-ben még 27, 2013-ban pedig átlagosan 16 álláshelyre jelentkezett.
A fővárosban munkát kereső fiatal diplomásoknak azonban ennél is több, átlagosan 38 helyre kell beadniuk a jelentkezésüket ahhoz, hogy álláshoz jussanak. Közülük 12 százalék ötven helyre jelentkezett egyszerre.
A francia munkaügyi minisztérium kedden este nyilvánosságra hozott adatai szerint egyébként a munkanélküliség újabb rekordot döntött: az álláskeresők száma december végén elérte a 3,496 milliót, vagyis 8500-zal, 0,2 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest, és 5,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket.
A minisztériumi nyilvántartások szerint a részmunkaidőben, alkalmi munkát végzőkkel együtt az álláskeresők száma 5,21 millió. A minisztérium munkanélküliségi rátát nem közöl, azt később a statisztikai hivatal ismerteti. A 2014. évi harmadik negyedévben a munkanélküliségi ráta 10,4 százalék volt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
