Három év után idén először csökkenő tendenciát mutat a francia diplomások elvándorlási kedve - derül ki az OpinionWay közvélemény-kutatóintézet felmérésből, amelyet szerdán ismertetett a Le Figaro című napilap.
Az ezer, három éven belül diplomázott francia megkérdezésével készült reprezentatív felmérés szerint a diplomások 66 százaléka bízik abban, hogy fél éven belül állást talál az országban. Az arány nyolcszázalékos emelkedést mutat 2014-hez képest. A fiatal diplomásoknak már csak 21 százaléka képzeli el külföldön a karrierjét, míg tavaly és 2013-ban még 27 százalékos volt ez az arány.
Az elvándorlás egyébként az elmúlt pár évben (amióta a 10 százalék feletti munkanélküliség hónapról hónapra rekordot dönt) öltött nagyobb méreteket Franciaországban: 2012-ben a diplomásoknak még csak 13 százaléka tervezte, hogy külföldön keres munkát. A francia fiatalok leginkább az Egyesült Államokba vágynak, második helyen áll Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália és Svájc előtt.
A legtöbben (53 százalék) azért indulnak el, mert úgy érzik, hogy képtelenség Franciaországban munkát találni. A megkérdezettek 45 százalékát a tapasztalatszerzés vágya is vezérli, 42 százalék pedig egy külföldi nyelv tökéletes elsajátítása céljából vállal külföldön munkát.
A felmérés szerint az is optimizmusra adhat okot, hogy a fiatal diplomásokat egyre gyakrabban hívják be állásinterjúkra, s 16 százalékkal csökkent az olyanok aránya, akiknek egyetlen állásinterjúra sem sikerül eljutniuk.
A fiatal diplomásoknak hatvan százaléka talál munkát Franciaországban, ez egy év alatt kilencszázalékos javulást jelent, de ehhez a korábbiaknál több helyre kell jelentkezniük. Egy francia friss diplomás átlagosan 29 helyre küldi el az életrajzát - 2014-ben még 27, 2013-ban pedig átlagosan 16 álláshelyre jelentkezett.
A fővárosban munkát kereső fiatal diplomásoknak azonban ennél is több, átlagosan 38 helyre kell beadniuk a jelentkezésüket ahhoz, hogy álláshoz jussanak. Közülük 12 százalék ötven helyre jelentkezett egyszerre.
A francia munkaügyi minisztérium kedden este nyilvánosságra hozott adatai szerint egyébként a munkanélküliség újabb rekordot döntött: az álláskeresők száma december végén elérte a 3,496 milliót, vagyis 8500-zal, 0,2 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest, és 5,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket.
A minisztériumi nyilvántartások szerint a részmunkaidőben, alkalmi munkát végzőkkel együtt az álláskeresők száma 5,21 millió. A minisztérium munkanélküliségi rátát nem közöl, azt később a statisztikai hivatal ismerteti. A 2014. évi harmadik negyedévben a munkanélküliségi ráta 10,4 százalék volt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
