Két magyar is esélyes az irodalmi Nobel-díjra

A legesélyesebbnek tartott japán Murakami Haruki mellett két magyar, Nádas Péter és Krasznahorkai László is elnyerheti az aranyplakettet.

  • Eduline
MTI / Kollányi Péter

Minden évben közzéteszi fogadási listáját a Nobel-díjra esélyesnek tartott írókról a Ladbrokes fogadóiroda. Idén a kilencedik kiemelt Krasznahorkai László, akinek a hazai irodalmi életben azt követően csapott fel ismét a népszerűsége, miután angol nyelven is megjelentetett írásaival elnyerte a Man Booker-díjat. Az íróra hússzoros összeget fizetne a fogadóiroda.

Az "alternatív" Nobel-díjban már van magyar siker
A Harvard Egyetemen kiosztott, bizonyos szempontból poénos Ig-Nobel-díjat idén két magyar kutatási eredmény is elnyerte. Az ELTE kutatói a bögölyök lóválasztási szokásait, valamint a szitakötők fekete sírköveken való pihenését figyelték meg, mindkettőt releváns tudományos eredménnyel.

Idén is, immár sokadjára felkerült a listára Nádas Péter is, akit leginkább Párhuzamos történetek című írása miatt ismerhet a közvélemény. Amennyiben őt választaná a díjat elbíráló bizottság, huszonötszörös összeget fizetnének a rá fogadóknak.

Ők az idei Nobel-díj legnagyobb esélyesei

A Thomson Reuters médiavállalkozás az elmúlt 14 évben 39 Nobel-díj odaítélését jósolta meg helyesen. A közelgő díjátadóra is elkészült a listájuk. A Nobel-díjak idei kitüntetettjeit október 3. és 10. között jelentik be, hagyományosan elsőként az orvosi-élettani kategória, majd október 4-én a fizikai, 5-én pedig a kémiai kategória díjazottját vagy díjazottjait ismertetik Stockholmban.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.