Itt a March Madness, Amerikában leállt az egyetemi oktatás

Márciusban játszanak a bajnoki címért az amerikai egyetemek kosárlabdacsapatai.

  • Eduline

 

Twitter, Bleacher Report

Az USA-ban hatalmas népszerűségnek örvend az igazi sport, majdnem olyan komolyan veszik, mint a profikat. Akkora szokott lenni az érdeklődés a márciusi rájátszások iránt, hogy ilyenkor rendszerint leáll az oktatás. Most is ez történt: a termek üresek és mindenki szurkol.

Látszólag csak növeli a mérkőzések drámaiságát hogy a csapatok nem profikból állnak: annyira azért ügyesek, hogy ne tűnjön bénázásnak a játékuk, de nem annyira ismertek és kiszámíthatóak a játékosok, mint a profik között. Az egyetemi csapatok tagjai számára ráadásul hatalmas a tét: gyakran csak a játékuknak köszönhetik, hogy az egyetemre járhatnak. Ezen kívül számottevő jutalomra pedig csak akkor számíthatnak, ha diploma után sikerül a profik közé kerülniük.

 

Ezek a felvételizők biztosan bekerülnek az egyetemre 2017-ben

Kik várhatják a legnyugodtabban a 2017-es felvételin a ponthatárhúzást? Az olimpiai, paralimpiai, siketlimpiai és sakkolimpiai1-6. helyezést elért jelentkezők. Az összpontszámuuk ugyanis - a 2017-es felvételin is - bármelyik alap- vagy osztatlan szakon 500 (ha megfelelnek az alkalmassági feltételeknek, és tanulmányi-érettségi eredményeik alapján elérnék a 280-as minimumponthatárt).

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.