Állást keresel? Ezt a tesztet töltsd ki

Március 8-9-én rendezik meg a 2017-es tavaszi HVG Állásbörzét a Papp László Budapest Sportarénában, ahol alighanem jó néhány ígéretes álláslehetőséget találtok majd. Ahhoz azonban, hogy a legjobb benyomást keltsétek, érdemes alaposan felkészülni az állásbörzére.

  • Eduline

"Ha valaki még nem volt HVG Állásbörzén, elképzelni sem tudja, hogy mekkora. Tavasszal arra számítunk, hogy körülbelül 210-220 kiállítónk lesz, ami azt jelenti, hogy lehetetlen végigjárni az összes standot. A látogatóink többsége három és fél-négy órát tölt a rendezvényen, és egy-egy kiállítónál általában öt-tíz percet. Vagyis négy óra alatt a 210-220-ból körülbelül 25-30 standhoz lehet odamenni. A látogatóknak emiatt előre tudniuk kell, hogy milyen standok érdeklik őket, azok a cégek mivel foglalkoznak, el tudják-e képzelni magukról, hogy ott dolgozzanak, milyen állásokat hirdetnek, megfelelnek-e nagyjából a cég elvárásainak" - tanácsolta az álláskeresőknek Hajdú Csongor, a HVG Állásbörze főszervezője (a teljes interjút - amelyben még több hasznos tanácsot találtok - itt olvashatjátok el).

A HVG Állásbörze főszervezője szerint ha valaki biztosra akar menni, az állásbörzén töltött három-négy órához még három-négy órát érdemes hozzácsapnia, ami a felkészüléssel telik. "Tíz perc alatt regisztrál, a következő három-három és fél órát pedig érdemes azzal tölteni, hogy végigböngészi a számára releváns cégeket,  végigolvassa a felkészítő hírleveleket, és összeírja azokat a kérdéseket, amelyeket az egyes munkáltatóknál fel tud tenni" - mondta Hajdú Csongor.

A felkészülést a következő rövid teszttel is elkezdhetitek: öt egyszerű kérdést teszünk fel a HVG Állásbörze programjairól és kiállítóiról. Nem tudjátok fejből a választ? A HVG Állásbörze oldalán minden információt megtaláltok.

 

Ha valakinek jó a nyelvtudása, rengeteg cég közül választhatEzeket a jól fizető állásokat a friss diplomások is megcsíphetik
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.