Szakiskolás diákok a gyártósor mellett?

Nem igaz az a kínai sajtóban megjelent hír, amely szerint a tajvani Foxconn a nála gyakorlaton lévő diákokat...

  • MTI

Nem igaz az a kínai sajtóban megjelent hír, amely szerint a tajvani Foxconn a nála gyakorlaton lévő diákokat gyártósori munkára kényszeríti kínai gyáraiban - jelentette be a cég pénteken.

A cég azt követően szólalt meg, hogy csütörtökön több kínai újság és internetes hírportál is arról cikkezett: az iPhone 5 szeptemberre várható debütálása előtt a munkaerő-hiánnyal küszködő Foxconn kelet-kínai gyárában telefonok és USB-kábelek összerakására kötelezte a helyi szakiskolák gyakornokait.

A tajvani cég az amerikai Fair Labor Association munkajogi szervezet nemrég megejtett vizsgálatát is idézi, amelynek során semmilyen hasonló visszaélést nem találtak. A többi között az amerikai Apple-nek beszállító vállalat egy pénteki közleményében közölte, a gyáraiban gyakorlatot végző diákok bármikor kérhetik a program felfüggesztését, szabadon elhagyhatják a létesítményeket.

A csütörtöki lapok azt állították, hogy Huajan (Huai'an) város legtöbb szakképző iskolájának diákjait - köztük pénzügyi ismereteket vagy nyelveket tanulókat is - a Foxconn gyárába küldték az oktatási intézmények, hogy kötelező jelleggel ott végezzék szakmai gyakorlatukat. A gyárban való munka jó útja a vállalati kultúra megismerésének, s a diákok csak jobban értékelik majd jövendő munkahelyeiket egy ilyen élmény után - nyilatkozta a China Daily napilapnak az egyik egyetem tanára. A diákok havonta 1.550 jüant (56 ezer forint) kaptak munkájukért, s ha nem végeztek napi adagjukkal, túlórázniuk kellett.

A pénteki kínai lapok szerint az iskolákat a helyi kormányzat kötelezte arra, hogy munkaerőt küldjenek a Foxconn gyárába, ezzel is segítve a céget, amely nagymértékben hozzájárul a helyi bruttó hazai termék növekedéséhez.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.