Szakiskolás diákok a gyártósor mellett?

Nem igaz az a kínai sajtóban megjelent hír, amely szerint a tajvani Foxconn a nála gyakorlaton lévő diákokat...

  • MTI

Nem igaz az a kínai sajtóban megjelent hír, amely szerint a tajvani Foxconn a nála gyakorlaton lévő diákokat gyártósori munkára kényszeríti kínai gyáraiban - jelentette be a cég pénteken.

A cég azt követően szólalt meg, hogy csütörtökön több kínai újság és internetes hírportál is arról cikkezett: az iPhone 5 szeptemberre várható debütálása előtt a munkaerő-hiánnyal küszködő Foxconn kelet-kínai gyárában telefonok és USB-kábelek összerakására kötelezte a helyi szakiskolák gyakornokait.

A tajvani cég az amerikai Fair Labor Association munkajogi szervezet nemrég megejtett vizsgálatát is idézi, amelynek során semmilyen hasonló visszaélést nem találtak. A többi között az amerikai Apple-nek beszállító vállalat egy pénteki közleményében közölte, a gyáraiban gyakorlatot végző diákok bármikor kérhetik a program felfüggesztését, szabadon elhagyhatják a létesítményeket.

A csütörtöki lapok azt állították, hogy Huajan (Huai'an) város legtöbb szakképző iskolájának diákjait - köztük pénzügyi ismereteket vagy nyelveket tanulókat is - a Foxconn gyárába küldték az oktatási intézmények, hogy kötelező jelleggel ott végezzék szakmai gyakorlatukat. A gyárban való munka jó útja a vállalati kultúra megismerésének, s a diákok csak jobban értékelik majd jövendő munkahelyeiket egy ilyen élmény után - nyilatkozta a China Daily napilapnak az egyik egyetem tanára. A diákok havonta 1.550 jüant (56 ezer forint) kaptak munkájukért, s ha nem végeztek napi adagjukkal, túlórázniuk kellett.

A pénteki kínai lapok szerint az iskolákat a helyi kormányzat kötelezte arra, hogy munkaerőt küldjenek a Foxconn gyárába, ezzel is segítve a céget, amely nagymértékben hozzájárul a helyi bruttó hazai termék növekedéséhez.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.