A Magyar Rektori Konferencia (MRK) azt javasolja, hogy a szakképzési hozzájárulással a felsőoktatási szakképzést is...
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) azt javasolja, hogy a szakképzési hozzájárulással a felsőoktatási szakképzést is lehessen a jövőben támogatni. A szervezet honlapján közzétett tájékoztató szerint ennek érdekében a rektori konferencia kodifikált javaslatot nyújtott be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi). A felsőfokú szakképzésről itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.
Kitértek arra is: a felsőoktatási szakképzésről szóló jogszabálytervezet egyeztetése során az MRK javasolta a kreditbeszámítás rugalmasabbá tételét. Mivel a jogszabályt az eredeti szöveggel hirdették ki, tehát a kreditek 75 százalékát kellene beszámítani, ezért az MRK ismét az Emmihez fordul annak érdekében, hogy a kreditek elismerése 25-75 százalék között intézményi hatáskörben történjen.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szeptember 5-én sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy csak felsőoktatási intézmény indíthat a jövő évtől felsőoktatási szakképzést, és akkor, ha azonos szakon alapképzés vagy osztatlan képzés is folyik. Kiemelte: a felsőoktatási szakképzés nem új elem a képzések között, ugyanakkor teljes mértékben megújul. Ennek része, hogy a felsőfokú szakképzésről felsőoktatási szakképzésre változtatják az elnevezést.
Csatlakozva a fejlett országok gyakorlatához, a felsőoktatás rendszerébe illesztik ezt a rövid ciklusú, gyakorlatorientált és magas szintű elméleti tudást is nyújtó oktatási formát. Lehetőség nyílik a kreditek beszámítására is, ezáltal a továbblépésre, és a kétéves képzés része lesz a kötelező féléves gyakorlat. Ezt vállalatoknál, cégeknél kell elvégezni, amelyekkel a felsőoktatási intézmények kötnek megállapodást. Mostantól az akkreditációs bizottság külön is őrködik a képzés minőségén - tette hozzá akkor az államtitkár.
Mivel a felsőoktatás része lesz ez a forma, itt is államilag támogatott ösztöndíjas, részösztöndíjas és önköltséges helyek állnak rendelkezésre. Az oktatási államtitkár kiemelte: a képzési forma iránt alapvetően a szolgáltatások területén mutatkozik jelentős igény. Megjegyezte: miközben az unióban a felsőoktatásban tanulók 14 százaléka vesz részt ilyen rövid képzésekben, Magyarországon ez az arány még csak 6-8 százalék közötti.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
