A Magyar Rektori Konferencia (MRK) azt javasolja, hogy a szakképzési hozzájárulással a felsőoktatási szakképzést is...
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) azt javasolja, hogy a szakképzési hozzájárulással a felsőoktatási szakképzést is lehessen a jövőben támogatni. A szervezet honlapján közzétett tájékoztató szerint ennek érdekében a rektori konferencia kodifikált javaslatot nyújtott be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi). A felsőfokú szakképzésről itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.
Kitértek arra is: a felsőoktatási szakképzésről szóló jogszabálytervezet egyeztetése során az MRK javasolta a kreditbeszámítás rugalmasabbá tételét. Mivel a jogszabályt az eredeti szöveggel hirdették ki, tehát a kreditek 75 százalékát kellene beszámítani, ezért az MRK ismét az Emmihez fordul annak érdekében, hogy a kreditek elismerése 25-75 százalék között intézményi hatáskörben történjen.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szeptember 5-én sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy csak felsőoktatási intézmény indíthat a jövő évtől felsőoktatási szakképzést, és akkor, ha azonos szakon alapképzés vagy osztatlan képzés is folyik. Kiemelte: a felsőoktatási szakképzés nem új elem a képzések között, ugyanakkor teljes mértékben megújul. Ennek része, hogy a felsőfokú szakképzésről felsőoktatási szakképzésre változtatják az elnevezést.
Csatlakozva a fejlett országok gyakorlatához, a felsőoktatás rendszerébe illesztik ezt a rövid ciklusú, gyakorlatorientált és magas szintű elméleti tudást is nyújtó oktatási formát. Lehetőség nyílik a kreditek beszámítására is, ezáltal a továbblépésre, és a kétéves képzés része lesz a kötelező féléves gyakorlat. Ezt vállalatoknál, cégeknél kell elvégezni, amelyekkel a felsőoktatási intézmények kötnek megállapodást. Mostantól az akkreditációs bizottság külön is őrködik a képzés minőségén - tette hozzá akkor az államtitkár.
Mivel a felsőoktatás része lesz ez a forma, itt is államilag támogatott ösztöndíjas, részösztöndíjas és önköltséges helyek állnak rendelkezésre. Az oktatási államtitkár kiemelte: a képzési forma iránt alapvetően a szolgáltatások területén mutatkozik jelentős igény. Megjegyezte: miközben az unióban a felsőoktatásban tanulók 14 százaléka vesz részt ilyen rövid képzésekben, Magyarországon ez az arány még csak 6-8 százalék közötti.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
