A Magyar Rektori Konferencia (MRK) azt javasolja, hogy a szakképzési hozzájárulással a felsőoktatási szakképzést is...
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) azt javasolja, hogy a szakképzési hozzájárulással a felsőoktatási szakképzést is lehessen a jövőben támogatni. A szervezet honlapján közzétett tájékoztató szerint ennek érdekében a rektori konferencia kodifikált javaslatot nyújtott be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi). A felsőfokú szakképzésről itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.
Kitértek arra is: a felsőoktatási szakképzésről szóló jogszabálytervezet egyeztetése során az MRK javasolta a kreditbeszámítás rugalmasabbá tételét. Mivel a jogszabályt az eredeti szöveggel hirdették ki, tehát a kreditek 75 százalékát kellene beszámítani, ezért az MRK ismét az Emmihez fordul annak érdekében, hogy a kreditek elismerése 25-75 százalék között intézményi hatáskörben történjen.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szeptember 5-én sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy csak felsőoktatási intézmény indíthat a jövő évtől felsőoktatási szakképzést, és akkor, ha azonos szakon alapképzés vagy osztatlan képzés is folyik. Kiemelte: a felsőoktatási szakképzés nem új elem a képzések között, ugyanakkor teljes mértékben megújul. Ennek része, hogy a felsőfokú szakképzésről felsőoktatási szakképzésre változtatják az elnevezést.
Csatlakozva a fejlett országok gyakorlatához, a felsőoktatás rendszerébe illesztik ezt a rövid ciklusú, gyakorlatorientált és magas szintű elméleti tudást is nyújtó oktatási formát. Lehetőség nyílik a kreditek beszámítására is, ezáltal a továbblépésre, és a kétéves képzés része lesz a kötelező féléves gyakorlat. Ezt vállalatoknál, cégeknél kell elvégezni, amelyekkel a felsőoktatási intézmények kötnek megállapodást. Mostantól az akkreditációs bizottság külön is őrködik a képzés minőségén - tette hozzá akkor az államtitkár.
Mivel a felsőoktatás része lesz ez a forma, itt is államilag támogatott ösztöndíjas, részösztöndíjas és önköltséges helyek állnak rendelkezésre. Az oktatási államtitkár kiemelte: a képzési forma iránt alapvetően a szolgáltatások területén mutatkozik jelentős igény. Megjegyezte: miközben az unióban a felsőoktatásban tanulók 14 százaléka vesz részt ilyen rövid képzésekben, Magyarországon ez az arány még csak 6-8 százalék közötti.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
