Elgondolkodtál már azon, hogy miért kopogjuk le és miért fán, ha szerencse ért minket vagy éppen elkerültünk valami bajt? A tudósok elvileg megtalálták a magyarázatot.
A Chicago Egyetem kutatói azt vizsgálták, mit csinálnak a babonás emberek. A vizsgálat során volt egy csoport ember, akik közül az egyik egy beépített kutató volt, aki olyanokat mondott, hogy „de jó, hogy nem volt autóbalesetem”, majd vagy fán kopogtatott, vagy eldobott egy labdát. Más esetben, ha olyan dolgot mondott, hogy milyen jó, hogy elkerült valamit, csak felemelte a labdát, de nem csinált semmit vele.
A tudósok azt vették észre, hogy az emberek inkább aktívan cselekednek, hogy elkerüljék a balszerencsét, így ők is eldobták a labdát, miután a beépített kutató azt mondta, így megóvhatják magukat a bajtól - írta a howstuffworks.com. Arra a következtetésre jutottak, hogy a cselekvés az, ami igazán fontos a babonás embereknek, nem maga az, mit is csinálnak.
Arra, hogy miért éppen fát kell kopogtatni, a történelemben lehet választ találni. A kereszténység elterjedése előtt, a pogány időkben azt tartották, hogy a fákban tündérek és más misztikus erővel bíró lények, szellemek laknak. Ha valami szerencse érte őket, akkor igyekeztek megkopogtatni egy fát: az első kopogás annak a jele volt, hogy a jó szellemeket hívják, a második pedig a „köszönöm” kifejezése volt.
| Még több érdekesség |
7 meglepő tudományos tény, amit tuti nem tudtál Feltalálók, akiket saját ötletük ölt meg 5 dolog, amit tuti te is rosszul tudtál |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
