Ezt tuti nem tudtad: miért kopogjuk le fán a szerencsénket?

Elgondolkodtál már azon, hogy miért kopogjuk le és miért fán, ha szerencse ért minket vagy éppen elkerültünk valami bajt? A tudósok elvileg megtalálták a magyarázatot.

  • Eduline

A Chicago Egyetem kutatói azt vizsgálták, mit csinálnak a babonás emberek. A vizsgálat során volt egy csoport ember, akik közül az egyik egy beépített kutató volt, aki olyanokat mondott, hogy „de jó, hogy nem volt autóbalesetem”, majd vagy fán kopogtatott, vagy eldobott egy labdát. Más esetben, ha olyan dolgot mondott, hogy milyen jó, hogy elkerült valamit, csak felemelte a labdát, de nem csinált semmit vele.

A tudósok azt vették észre, hogy az emberek inkább aktívan cselekednek, hogy elkerüljék a balszerencsét, így ők is eldobták a labdát, miután a beépített kutató azt mondta, így megóvhatják magukat a bajtól - írta a howstuffworks.com. Arra a következtetésre jutottak, hogy a cselekvés az, ami igazán fontos a babonás embereknek, nem maga az, mit is csinálnak.

Arra, hogy miért éppen fát kell kopogtatni, a történelemben lehet választ találni. A kereszténység elterjedése előtt, a pogány időkben azt tartották, hogy a fákban tündérek és más misztikus erővel bíró lények, szellemek laknak. Ha valami szerencse érte őket, akkor igyekeztek megkopogtatni egy fát: az első kopogás annak a jele volt, hogy a jó szellemeket hívják, a második pedig a „köszönöm” kifejezése volt.

Még több érdekesség

7 meglepő tudományos tény, amit tuti nem tudtál

Feltalálók, akiket saját ötletük ölt meg

5 dolog, amit tuti te is rosszul tudtál

A történelem nagy pillanatai sosem látott szemszögből

Meddig élnéd túl egy koporsóban, ha élve eltemetnének?

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.