Ezt tuti nem tudtad: miért kopogjuk le fán a szerencsénket?

Elgondolkodtál már azon, hogy miért kopogjuk le és miért fán, ha szerencse ért minket vagy éppen elkerültünk valami bajt? A tudósok elvileg megtalálták a magyarázatot.

  • Eduline

A Chicago Egyetem kutatói azt vizsgálták, mit csinálnak a babonás emberek. A vizsgálat során volt egy csoport ember, akik közül az egyik egy beépített kutató volt, aki olyanokat mondott, hogy „de jó, hogy nem volt autóbalesetem”, majd vagy fán kopogtatott, vagy eldobott egy labdát. Más esetben, ha olyan dolgot mondott, hogy milyen jó, hogy elkerült valamit, csak felemelte a labdát, de nem csinált semmit vele.

A tudósok azt vették észre, hogy az emberek inkább aktívan cselekednek, hogy elkerüljék a balszerencsét, így ők is eldobták a labdát, miután a beépített kutató azt mondta, így megóvhatják magukat a bajtól - írta a howstuffworks.com. Arra a következtetésre jutottak, hogy a cselekvés az, ami igazán fontos a babonás embereknek, nem maga az, mit is csinálnak.

Arra, hogy miért éppen fát kell kopogtatni, a történelemben lehet választ találni. A kereszténység elterjedése előtt, a pogány időkben azt tartották, hogy a fákban tündérek és más misztikus erővel bíró lények, szellemek laknak. Ha valami szerencse érte őket, akkor igyekeztek megkopogtatni egy fát: az első kopogás annak a jele volt, hogy a jó szellemeket hívják, a második pedig a „köszönöm” kifejezése volt.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.