Ezt tuti nem tudtad: miért kopogjuk le fán a szerencsénket?

Elgondolkodtál már azon, hogy miért kopogjuk le és miért fán, ha szerencse ért minket vagy éppen elkerültünk valami bajt? A tudósok elvileg megtalálták a magyarázatot.

  • Eduline

A Chicago Egyetem kutatói azt vizsgálták, mit csinálnak a babonás emberek. A vizsgálat során volt egy csoport ember, akik közül az egyik egy beépített kutató volt, aki olyanokat mondott, hogy „de jó, hogy nem volt autóbalesetem”, majd vagy fán kopogtatott, vagy eldobott egy labdát. Más esetben, ha olyan dolgot mondott, hogy milyen jó, hogy elkerült valamit, csak felemelte a labdát, de nem csinált semmit vele.

A tudósok azt vették észre, hogy az emberek inkább aktívan cselekednek, hogy elkerüljék a balszerencsét, így ők is eldobták a labdát, miután a beépített kutató azt mondta, így megóvhatják magukat a bajtól - írta a howstuffworks.com. Arra a következtetésre jutottak, hogy a cselekvés az, ami igazán fontos a babonás embereknek, nem maga az, mit is csinálnak.

Arra, hogy miért éppen fát kell kopogtatni, a történelemben lehet választ találni. A kereszténység elterjedése előtt, a pogány időkben azt tartották, hogy a fákban tündérek és más misztikus erővel bíró lények, szellemek laknak. Ha valami szerencse érte őket, akkor igyekeztek megkopogtatni egy fát: az első kopogás annak a jele volt, hogy a jó szellemeket hívják, a második pedig a „köszönöm” kifejezése volt.

Még több érdekesség

7 meglepő tudományos tény, amit tuti nem tudtál

Feltalálók, akiket saját ötletük ölt meg

5 dolog, amit tuti te is rosszul tudtál

A történelem nagy pillanatai sosem látott szemszögből

Meddig élnéd túl egy koporsóban, ha élve eltemetnének?

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.