Ezek a legjobban és legrosszabbul fizetett szakmák

Majdnem ötszörös a különbség a legjobban és a legrosszabbul fizetett területen dolgozók átlagbére között a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint - írja a pénzcentrum.hu.

  • Eduline
Stiller Ákos

A legjobban a pénzügy és a biztosítás területén dolgozók kerestek 2015. január-márciusban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint: ők átlagosan havonta nettó 326 ezer forintot vittek haza - írja a pénzcentrum.hu.

A legjobban fizetett területek közé került még az információ és kommunikáció nettó 309 ezer forintos átlagbérrel - ez több mint duplája a 155 ezer forintos országos átlagkeresetnek, amely 13 ezer forinttal alacsonyabb a tavaly év véginél - valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 273 ezer forinttal, illetve a szakmai, műszaki és tudományos szféra 236 ezer forinttal áll az élmezőnyben. Ezekkel a diplomákkal kereshetitek a legtöbbet.

Ezzel szemben a legrosszabbul a szociális ellátás területén dolgozók keresnek, havonta átlagosan mindössze nettó 71 ezer forintot, amely alig két ezer forinttal több, mint a minimálbér. Őket az erdőgazdálkodásban alkalmazottak (94 ezer forint), a vendéglátásban (majdnem 102 ezer forint), illetve az egyéb szolgáltatás (majdnem 122 ezer forint) dolgozók követik. Ezekkel a végzettségekkel nem fogtok meggazdagodni.

Az alacsony fizetések és a lelki teher miatt már most veszélybe került az olyan felelősségteljes és fontos munkakörök ellátottsága, mint a gyermekvédelem, a családgondozás - ezen a területen az állások 20-30 százaléka betöltetlen -, a gyermekellátás, az ifjúsági munka, a hajléktalanellátás és az idősgondozás. A költségvetési tervek szerint egyelőre úgy néz ki, hogy a szociális ellátás területén csak a bölcsődei diplomás kisgyermeknevelők kapnak majd béremelést, amely a gyermekneveléssel foglalkozók mindössze 14 százalékát jelenti.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.