Rengeteg a betöltetlen álláshely Magyarországon, mert a cégek egyre inkább a képzett munkaerőt keresik, sokan pedig a jobb fizetés reményében külföldre mennek. A Pénzcentrum összeszedte, melyek azok a szakmák, ahonnan a legtöbb szakember hiányzik.
Egy munkában álló szoftverfejlesztő átlagban heti 4 új állásajánlatot kap, akkora a szakemberhiány az ágazatban – írja a Pénzcentrum.
Az IT-szakembereken kívül hiány van még villamos-, jármű- és közlekedésmérnökből is.
Az alacsony fizetések és az ebből fakadó elvándorlás miatt komoly hiány van szakorvosokból is. Nógrád megyében például az összes szakterületre keresnek orvosokat.
Szintén az alacsony bérek miatt a vendéglátósokból és a szakmunkásokból is kevés van, előbbiből főleg a nyári szezonban. A szakmunkák közül bolti eladóból, pénztárosból, raktárosból és sofőrből akad hiány. Emiatt akár nőhetnek is a jövőben a szakmunkásbérek.
Felsőoktatási intézményeknél és szakképzőknél próbál lobbizni a MÁV, hogy pótolni tudja a megfelelő képzettségű munkaerőt, mivel rengetegen mennek nyugdíjba a vállalattól, de az utánpótlás akadozik.
A Magyar Honvédségnél nagyjából 5000 fős létszámhiányról beszélnek, de a kamionsofőrök hiánya is aggasztó. Utóbbi esetben akkora a baj, hogy a lap szerint az már az ágazat versenyképességét veszélyezteti.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
