Mennyit keresnek a friss diplomások? A legnépszerűbb szakok adatai

Gazdálkodási és menedzsment, turizmus-vendéglátás, kommunikáció és médiatudomány, jog, gépészmérnöki - néhány a 2013-as felvételi legnépszerűbb alap- és osztatlan képzései közül. Várhatóan az idén is több ezer diák jelöli majd meg ezeket a szakokat a jelentkezési lapon. De milyen fizetésekre számíthatnak a friss diplomások? Utánajártunk.

  • Eduline

MTI / Vajda János

Gazdasági szakokon 150 ezer forint körüli az átlagkereset

A legnépszerűbb gazdasági képzés a gazdálkodási és menedzsment, amellyel a diplomáspálya-követési rendszer adatai szerint átlagosan nettó 151 ezer forintot keresnek a pályakezdők. Az országos statisztikák (FIR, KSH, NAV, OEP) bruttó 240 ezer forintos átlagkeresetről számolnak be.

A turizmus-vendéglátás diplomával rendelkezők a pályakövetési adatok alapján nettó 146 ezer forintos keresettel számolhatnak, ezzel szemben az országos adatok alapján jóval kisebb - bruttó 118 ezer forint - a fizetésük.

A kereskedelem és marketing szakon végzettek nettó átlagkeresete a 159 ezer forint. Pénzügyi-számviteli diplomával átlagosan nettó 157 ezer forint, az országos adatok szerint bruttó 170 ezer forintot lehet keresni.

Műszaki és informatikus képzésekkel lehet szakítani

A 2013-as felvételi második legnépszerűbb szakja a gépészmérnöki volt, ezzel a legfrissebb adatok szerint nettó 174-211 ezer forintot lehet keresni. A részleteket itt találjátok.

A villamosmérnöki diplomával rendelkezők nettó 180 ezer forintot, az országos adatok szerint bruttó 194 ezer forintot keresnek havonta. A műszaki menedzserek ennél már jóval kevesebbet, átlagosan nettó 154 ezer forintot visznek haza.

A legnépszerűbb informatikai képzésen végzettek, a mérnökinformatikusok a diplomáspálya-kutatási rendszer adatai szerint nettó 197 ezer, az országos adatok alapján bruttó 223 ezer forintot kapnak havonta.

Jogász és betegellátás

Az ápolás és betegellátás szakon végzettek keresnek a tíz legnépszerűbb szak friss diplomásai közül a legkevesebbet, az ő átlagkeresetük nettó 142 ezer. Az sem mindegy, milyen szakirányon végeztek: az ápolók 164 ezer, a dietetikusok 160 ezer, a mentősök 131 ezer, a szülészek 100 ezer, a gyógytornászok pedig 94 ezer forintos nettó átlagkeresettel számolhatnak.

A jogászok átlagfizetéséről nincsenek adatok, az ötéves képzés után ugyanis hároméves ügyvédbojtári munka és több szakvizsga következik. Mennyit kell fizetni az idén a jogászképzésért? Erről itt olvashattok.

A 16 legnépszerűbb szak központilag meghatározott pontszámait itt találjátok. A 2014-es felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.