Akár az utolsó tavaszi óraátállítás is lehet a ma éjszakai (vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára kell előreállítani az órát) - legalábbis ennyire jól még soha nem álltak a nyári időszámítás eltörlésének támogatói, mint most.
Egy 2001-es EU-irányelv rendelkezett arról, hogy minden uniós tagállamban alkalmazni kell a nyári időszámítást – mint írták, az EU belső piacának működéséhez fontos, hogy egységes legyen a rendszer - írja a hvg.hu.
Ezt az irányelvet szeretnék egyre többen felülvizsgálni. A finn kormány kérésére az Európai Parlamentben tárgyaltak a javaslatról, és a többség úgy döntött: egy részletes vizsgálatot kérnek, hogy érdemes volna-e eltörölni az óraátállítást. Az Európai Bizottság pedig szintén elkezdett vizsgálódni, elsősorban arról kértek szakértői véleményeket, hogy a közlekedésre, az energiamegtakarításra és az egészségügyre hogyan hat az nyári időszámítás.
A probléma az, hogy az alapértelmezett időszámítás a téli – azaz ha eltörölnék az óraátállítást, nyáron már este nyolckor besötétedne. Nem véletlen, hogy a magyar javaslat arról szólt, hogy a nyári időszámítás maradjon, csakhogy erről az uniós döntéshozók többségét kellene meggyőzni. A magyar kormány saját hatáskörében egy dolgot tehet meg: egy időzónával keletebbre helyezheti át az országot. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.
Mikor lesz a 2018-as tavaszi óraátállítás és a tavaszi szünet?
Két fontos dátum, amelyre oda kell figyelni a következő két hónapban. Még több mint két hónapot kell várni a tavaszi szünetre, amely 2018. március 29-től 2018. április 3-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2018. március 28. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2018. április 4. (szerda).
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
