Eltörölhetik az óraátállítást, de tévhit, hogy ezzel mi jól járnánk

Akár az utolsó tavaszi óraátállítás is lehet a ma éjszakai (vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára kell előreállítani az órát) - legalábbis ennyire jól még soha nem álltak a nyári időszámítás eltörlésének támogatói, mint most.

  • Eduline
pixabay

Egy 2001-es EU-irányelv rendelkezett arról, hogy minden uniós tagállamban alkalmazni kell a nyári időszámítást – mint írták, az EU belső piacának működéséhez fontos, hogy egységes legyen a rendszer - írja a hvg.hu.

Ezt az irányelvet szeretnék egyre többen felülvizsgálni. A finn kormány kérésére az Európai Parlamentben tárgyaltak a javaslatról, és a többség úgy döntött: egy részletes vizsgálatot kérnek, hogy érdemes volna-e eltörölni az óraátállítást. Az Európai Bizottság pedig szintén elkezdett vizsgálódni, elsősorban arról kértek szakértői véleményeket, hogy a közlekedésre, az energiamegtakarításra és az egészségügyre hogyan hat az nyári időszámítás.

A probléma az, hogy az alapértelmezett időszámítás a téli – azaz ha eltörölnék az óraátállítást, nyáron már este nyolckor besötétedne. Nem véletlen, hogy a magyar javaslat arról szólt, hogy a nyári időszámítás maradjon, csakhogy erről az uniós döntéshozók többségét kellene meggyőzni. A magyar kormány saját hatáskörében egy dolgot tehet meg: egy időzónával keletebbre helyezheti át az országot. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Mikor lesz a 2018-as tavaszi óraátállítás és a tavaszi szünet?

Két fontos dátum, amelyre oda kell figyelni a következő két hónapban. Még több mint két hónapot kell várni a tavaszi szünetre, amely 2018. március 29-től 2018. április 3-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2018. március 28. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2018. április 4. (szerda).

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.