Egyre kevesebb könyvet olvasunk, appok menthetik a helyzetet

A nyolcvanas évek óta drasztikusan csökkent a könyvolvasásra szánt idő nem csak a fiatalabb, az idősebb korosztályon belül is – ezzel kezdi kutatási eredményeinek beszámolóját a Bookline.

  • Eduline

A könyveket is forgalmazó cég 7000 főn végzett kutatását publikálta, és abból kiderül, amit eddig is sejtettünk: teljesen átalakultak az olvasási szokások az elmúlt évtizedekben.

A válaszadók 60 százaléka főleg utazás közben olvas, a fiatalok egyre nagyobb arányban inkább e-könyveket, mint hagyományos, papíralapúakat.

Kapcsolódó cikkek

Ez lett az év könyve

Ennyit változtak a könyvek 15 év alatt

Ezeket a könyveket akarták betiltani tavaly

A Bookline kutatásából kiderül, hogy a válaszadók 40 százalékánál a napi olvasási adag fél és egy óra közé tehető, ez pont az iskolába, munkahelyre tartó idő lehet.

A kutatást végzők arra jutottak, hogy a fiatalokat egyre inkább a telefonokra és tabletekre letölthető appokkal lehet elérni, ha könyvolvasásról van szó.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és az ITHAKA Non-profit Kft. 2015 szeptemberében készült kutatása szerint országosan az általános iskola 7, illetve a gimnáziumok 11. osztályában tíz gyerekből 3-4 tekinthető rendszeres olvasónak.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.