Egyetemi diplomával asszisztensként? A munkavállalók harmada túlképzett

A magyar munkavállalók harmada állítja, hogy túlképzett a jelenlegi munkájához, a vállalatok 38 százalékánál mégis...

  • Eduline
Minek kell ide egyetemi diploma? A munkavállalók harmada túlképzettnek tartja magát
MTI / Szigetváry Zsolt

A magyar munkavállalók harmada állítja, hogy túlképzett a jelenlegi munkájához, a vállalatok 38 százalékánál mégis hiány várható a magasabb szintű képesítést igénylő munkakörökben – derül ki a Randstad Workmonitor adataiból.

A magyar adatok nagyban hasonlítanak a régió többi országának eredményéhez, egyedül a szlovákoknál magasabb a túlképzettek aránya (55 százalék). A válság által jobban érintett államokban azonban még ennél is többen gondolják úgy, hogy a végzettségüknél alacsonyabb munkakörben dolgoznak: a spanyoloknál például 64, a görögöknél pedig 69 százalék nyilatkozott így.

A felmérésben részt vevő magyarok 67 százaléka mondta, hogy olyan területen dolgozik, amely illik a végzettségéhez, és a megkérdezettek szerint ez a kollégáik többségére is igaz. Ugyanakkor a munkavállalók válaszai alapján csak a munkaadók harmada támogatja megfelelően az alkalmazottak továbbképzését, és mindössze a cégek negyede kínál kielégítő karrierlehetőséget.

Nehéz megtalálni a megfelelő embert

A Randstad kutatása szerint a cégek 46 százalékának okoz nehézséget a megfelelő ember kiválasztása egy-egy új pozícióra. Ez főként a magasabb végzettséget igénylő munkakörökben jellemző – az alacsonyabb szintű képesítéssel betölthető állásokra a vállalatok 84 százaléka könnyen talál új munkaerőt.

„A felmérésben részt vevők 38 százaléka mondta, hogy három éven belül hiány lesz a munkahelyén a magasan képzett munkaerőből. Ez jó lehetőséget jelent azoknak, akik úgy érzik, jelenleg a végzettségüknél alacsonyabb pozícióban dolgoznak. A vállalatok azonban nem csak a diplomát nézik, naprakész szaktudásra van szükségük, ezért az álláskeresőknek folyamatosan fejleszteniük kell szakmai ismereteiket” – magyarázta az eredményeket Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.