Az Európai Unió legfrissebb felmérése szerint a magyar 14-24 éves korosztály negyede azt sem tudja, hogy illegális adatot tölt-e le torrentoldalakról, ötöde viszont tudatosan keresi a lopott tartalmat - összegezhető a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület közleménye.
A magyar fiatalok 21%-a legalább egyszer illegális forráson keresztül jutott hozzá valamilyen digitális tartalomhoz tavaly, ami egyébként 4%-kal alacsonyabb az Európai Unió átlagánál - írja a HENT közleménye. A 14 és 24 éves fiatalok internet-használati szokásait is vizsgáló elemzés kiemeli Magyarország kapcsán, hogy digitális tartalmakhoz való hozzáférés során az illegális források használata elterjedt szokássá vált a fiatalok körében. Nem igazán figyelnek arra, hogy az adott oldal törvényesen működik-e, vagy sem, emellett nem érzik a legális források nyújtotta előnyöket, és nem gondolják azt, hogy az adott tartalomért megérné fizetni, ha az illegális felületről is elérhető.
Arra nem tért ki a jelentés, hogy a torrentek népszerűségét milyen arányban befolyásolja a magyar családok és a fiatalok átlagkeresete. Mivel a minőségi tartalom sokszor, illetve nagyobb mennyiségben vállalhatatlan egy átlag család számára, így a gyerekek meglehet, hogy a torrentoldalon keresik meg inkább. Egy 24 éves fiatal átlagkeresete sem feltétlenül elegendő arra, hogy rendszeresen pénzt adjon ki mozira, új zenékre, könyvekre vagy játékokra. Ebben a tekintetben irányadó lehet a HÖOK felmérése, amely szerint pusztán a tanulmányok finanszírozása is nehézkes, nemhogy a fiatalok szórakozása, ezért (is) tervezik az ösztöndíj és támogatási rendszer reformját.
A jelentés mindössze egy szempontból vizsgálta az anyagi motivációt:
A digitális tartalmakhoz való hozzáférés során a fiatalok leginkább az adott oldal minőségét tartják fontosnak (64%), az olcsó vagy ingyenes fogyasztás lehetősége csak ezután következik 59%-kal, az adott felület biztonsága pedig a harmadik helyen szerepel 52%-kal. Arra a kérdésre, hogy milyen tényezők szolgálnának elrettentő hatással az illegális oldalak fogyasztására, a válaszadók 84%-a a bankkártyán lévő személyes adatok ellopását, 78%-a a vírussal való fertőzöttséget, 76%-a pedig a büntetéstől való félelmet jelölte meg, derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának legújabb jelentéséből.
A válaszokból az is kiderült, hogy a magyar fiatalok több mint negyede (26%) nem tudja eldönteni, hogy az adott tartalom fogyasztásakor legális, vagy éppen illegális felületet használ; ez az arány 22%-os az Európai Unióban. A magyar felhasználók körében egyébként a YouTube és a Port.hu jelentik a legismertebb legális csatornákat, míg az illegálisan működő oldalak közül az nCore és a Torrent a legnépszerűbbek az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) jelentése szerint.
A kutatás eredményének hazai vonatkozása kapcsán Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese elmondta: „Egyrészt optimizmusra ad okot, hogy az európai átlagnál csekélyebb mértékben használnak a magyar fiatalok illegális felületeket, ugyanakkor aggályos, hogy sokan nem tudnak különbséget tenni legális és illegális oldalak között. Ezért továbbra is hangsúlyozzuk a korai felvilágosítás és képességfejlesztés fontosságát a tudatos internethasználat érdekében, a hatékony megelőzés céljából pedig a magyar hatóságok aktív közreműködését és az egységes európai uniós fellépést szorgalmazzuk.”
Az európai fiatalok körében a digitális tartalmak fogyasztása terén az első helyen a zene áll 97%-kal, ezt követi a film-és sorozat 95%-kal, valamint a játékfogyasztás 91%-kal. A felhasználók a különböző tartalmakat leginkább ún. streamelés formájában (folyamatos online kapcsolat útján), kisebb részben pedig letöltésen keresztül fogyasztják: csaknem háromnegyed részük (73%) az előbbi módon nézi a különböző tévéműsorokat, ez az arány a filmeknél és sorozatoknál már csak 66%, míg a zenehallgatásnál 48%. Az e-bookok esetében ugyanakkor a letöltés 1%-kal megelőzi a streamelést (41%).
Az illegális online forrásokat használó magyar fiatalok körében a filmek és sorozatok álltak az első helyen 83%-kal, majd a zene 64%-kal, végül a játékok következtek 51%-kal. Ez utóbbi esetében hazánk jóval meghaladta az Európai Unió 29%-os átlagát.
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Bár az elmúlt hetekben a tankerületek által meghirdetett állások jelentős részét sikerült betölteni, két héttel a tanévkezdés előtt még mindig több száz pedagógust keresnek.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
