Nőtt a felsőfokú végzettségű munkanélküliek száma Lengyelországban, a munkaügyi és szociálpolitikai minisztérium...
Nőtt a felsőfokú végzettségű munkanélküliek száma Lengyelországban, a munkaügyi és szociálpolitikai minisztérium szerint 2011-ben 10,3 százalékkal emelkedett az egyetemi végzettségű munkanélküliek száma, így már minden kilencedik lengyel munkanélküli egyetemi diplomás.
A tárca adatai szerint a csaknem 2 millió lengyel munkanélküli közül 225,8 ezer végzett egyetemet. Az elemzők részben az oktatás gyors fejlődését hibáztatják, amely megbontotta a munkaerőpiac egyensúlyát.
A 38 milliós ország közel 5 millió lakosa rendelkezik egyetemi diplomával. "Nagy részük csak képzettségük alatt talál munkát, mert a világ egyetlen gazdasága sem lenne képes gyorsan ennyi diplomást befogadni" - nyilatkozott Mieczyslaw Kabaj, a szociális és munkaügyi intézet kutatója a Dziennik Gazeta Prawna napilapnak.
A szakértők az egyetemi képzés struktúráját sem tartják megfelelőnek, mert nem észleltek jelentős megszorításokat a bölcsészoktatásban. Zenon Wisniewski, a toruni egyetem tanára szerint egyebek közt továbbra is túl sok pedagógus, közgazdász, marketinges és politológus tanul, pedig a piacon nincs számukra több állás.
A tudományos és felsőoktatási tárca legújabb felmérései azonban azt bizonyítják, hogy a diákok körében a műszaki és mezőgazdasági egyetemek a legkeresettebbek. A tendenciákat alátámasztja a Pracuj.pl munkaerő-piaci portál felmérése is, amelybe csaknem 7 ezer diplomást vontak be.
A megkérdezett bölcsészek több mint fele (54 százalék) negatívan értékeli munkaerő-piaci esélyeit, és csak 32 százalékuk tekint pozitívan a jövőbe. A piacon a legesélyesebbeknek a műszaki diplomásak tekintik magukat (52 százalékuk optimista, míg csak 35 százalékuk pesszimista). A felmérés arra is rámutatott, hogy a bölcsészek 62 százaléka nem szakképzettsége szerint vállal munkát.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
