Megugrott a diplomás munkanélküliek száma Lengyelországban

Nőtt a felsőfokú végzettségű munkanélküliek száma Lengyelországban, a munkaügyi és szociálpolitikai minisztérium...

  • MTI

Nőtt a felsőfokú végzettségű munkanélküliek száma Lengyelországban, a munkaügyi és szociálpolitikai minisztérium szerint 2011-ben 10,3 százalékkal emelkedett az egyetemi végzettségű munkanélküliek száma, így már minden kilencedik lengyel munkanélküli egyetemi diplomás.

A tárca adatai szerint a csaknem 2 millió lengyel munkanélküli közül 225,8 ezer végzett egyetemet. Az elemzők részben az oktatás gyors fejlődését hibáztatják, amely megbontotta a munkaerőpiac egyensúlyát.

A 38 milliós ország közel 5 millió lakosa rendelkezik egyetemi diplomával. "Nagy részük csak képzettségük alatt talál munkát, mert a világ egyetlen gazdasága sem lenne képes gyorsan ennyi diplomást befogadni" - nyilatkozott Mieczyslaw Kabaj, a szociális és munkaügyi intézet kutatója a Dziennik Gazeta Prawna napilapnak.

A szakértők az egyetemi képzés struktúráját sem tartják megfelelőnek, mert nem észleltek jelentős megszorításokat a bölcsészoktatásban. Zenon Wisniewski, a toruni egyetem tanára szerint egyebek közt továbbra is túl sok pedagógus, közgazdász, marketinges és politológus tanul, pedig a piacon nincs számukra több állás.

A tudományos és felsőoktatási tárca legújabb felmérései azonban azt bizonyítják, hogy a diákok körében a műszaki és mezőgazdasági egyetemek a legkeresettebbek. A tendenciákat alátámasztja a Pracuj.pl munkaerő-piaci portál felmérése is, amelybe csaknem 7 ezer diplomást vontak be.

A megkérdezett bölcsészek több mint fele (54 százalék) negatívan értékeli munkaerő-piaci esélyeit, és csak 32 százalékuk tekint pozitívan a jövőbe. A piacon a legesélyesebbeknek a műszaki diplomásak tekintik magukat (52 százalékuk optimista, míg csak 35 százalékuk pesszimista). A felmérés arra is rámutatott, hogy a bölcsészek 62 százaléka nem szakképzettsége szerint vállal munkát.

 
Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.