Nőtt a felsőfokú végzettségű munkanélküliek száma Lengyelországban, a munkaügyi és szociálpolitikai minisztérium...
Nőtt a felsőfokú végzettségű munkanélküliek száma Lengyelországban, a munkaügyi és szociálpolitikai minisztérium szerint 2011-ben 10,3 százalékkal emelkedett az egyetemi végzettségű munkanélküliek száma, így már minden kilencedik lengyel munkanélküli egyetemi diplomás.
A tárca adatai szerint a csaknem 2 millió lengyel munkanélküli közül 225,8 ezer végzett egyetemet. Az elemzők részben az oktatás gyors fejlődését hibáztatják, amely megbontotta a munkaerőpiac egyensúlyát.
A 38 milliós ország közel 5 millió lakosa rendelkezik egyetemi diplomával. "Nagy részük csak képzettségük alatt talál munkát, mert a világ egyetlen gazdasága sem lenne képes gyorsan ennyi diplomást befogadni" - nyilatkozott Mieczyslaw Kabaj, a szociális és munkaügyi intézet kutatója a Dziennik Gazeta Prawna napilapnak.
A szakértők az egyetemi képzés struktúráját sem tartják megfelelőnek, mert nem észleltek jelentős megszorításokat a bölcsészoktatásban. Zenon Wisniewski, a toruni egyetem tanára szerint egyebek közt továbbra is túl sok pedagógus, közgazdász, marketinges és politológus tanul, pedig a piacon nincs számukra több állás.
A tudományos és felsőoktatási tárca legújabb felmérései azonban azt bizonyítják, hogy a diákok körében a műszaki és mezőgazdasági egyetemek a legkeresettebbek. A tendenciákat alátámasztja a Pracuj.pl munkaerő-piaci portál felmérése is, amelybe csaknem 7 ezer diplomást vontak be.
A megkérdezett bölcsészek több mint fele (54 százalék) negatívan értékeli munkaerő-piaci esélyeit, és csak 32 százalékuk tekint pozitívan a jövőbe. A piacon a legesélyesebbeknek a műszaki diplomásak tekintik magukat (52 százalékuk optimista, míg csak 35 százalékuk pesszimista). A felmérés arra is rámutatott, hogy a bölcsészek 62 százaléka nem szakképzettsége szerint vállal munkát.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
