Megugrott a diplomás munkanélküliek száma Lengyelországban

Nőtt a felsőfokú végzettségű munkanélküliek száma Lengyelországban, a munkaügyi és szociálpolitikai minisztérium...

  • MTI

Nőtt a felsőfokú végzettségű munkanélküliek száma Lengyelországban, a munkaügyi és szociálpolitikai minisztérium szerint 2011-ben 10,3 százalékkal emelkedett az egyetemi végzettségű munkanélküliek száma, így már minden kilencedik lengyel munkanélküli egyetemi diplomás.

A tárca adatai szerint a csaknem 2 millió lengyel munkanélküli közül 225,8 ezer végzett egyetemet. Az elemzők részben az oktatás gyors fejlődését hibáztatják, amely megbontotta a munkaerőpiac egyensúlyát.

A 38 milliós ország közel 5 millió lakosa rendelkezik egyetemi diplomával. "Nagy részük csak képzettségük alatt talál munkát, mert a világ egyetlen gazdasága sem lenne képes gyorsan ennyi diplomást befogadni" - nyilatkozott Mieczyslaw Kabaj, a szociális és munkaügyi intézet kutatója a Dziennik Gazeta Prawna napilapnak.

A szakértők az egyetemi képzés struktúráját sem tartják megfelelőnek, mert nem észleltek jelentős megszorításokat a bölcsészoktatásban. Zenon Wisniewski, a toruni egyetem tanára szerint egyebek közt továbbra is túl sok pedagógus, közgazdász, marketinges és politológus tanul, pedig a piacon nincs számukra több állás.

A tudományos és felsőoktatási tárca legújabb felmérései azonban azt bizonyítják, hogy a diákok körében a műszaki és mezőgazdasági egyetemek a legkeresettebbek. A tendenciákat alátámasztja a Pracuj.pl munkaerő-piaci portál felmérése is, amelybe csaknem 7 ezer diplomást vontak be.

A megkérdezett bölcsészek több mint fele (54 százalék) negatívan értékeli munkaerő-piaci esélyeit, és csak 32 százalékuk tekint pozitívan a jövőbe. A piacon a legesélyesebbeknek a műszaki diplomásak tekintik magukat (52 százalékuk optimista, míg csak 35 százalékuk pesszimista). A felmérés arra is rámutatott, hogy a bölcsészek 62 százaléka nem szakképzettsége szerint vállal munkát.

 
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.