Civil jogvédelmi képzés-sorozatot indított a Neki Borsodban

Roma civil szervezetek és kisebbségi önkormányzatok képviselőinek tart jogvédő képzést a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, hogy segítséget nyújtsanak a roma közösségből hozzájuk fordulóknak.

  • eduline/mti
Képünk illusztráció
Romaversitas

Muhi Erika, a NEKI igazgatója szombaton azt mondta, céljuk az, hogy az egy hónap múlva záruló program végén a hallgatók alakítsanak egy  egyesületet, amely átfogó segítséget nyújthat a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő, jogsegélyszolgálatot igénylőknek, legyen az diszkriminációs ügy, vagy önkormányzatokkal, cégekkel, hatóságokkal szembeni jogérvényesítés.

A képzésben részt vevőknek olyan ismereteket oktatnak, amelyek "napi szinten" érintik a roma közösségeket, így főként a gyermekvédelem, a közmunka, a szabálysértések és a büntetőjog, valamint szociális kérdések témakörében - tette hozzá.

Az elmúlt években a vidéki jogvédő szervezetek sorra szűntek meg anyagi és emberi erőforrások híján, de a jogsegély-igény továbbra is jelentős, főként a borsodi térségben, ahonnan a panaszok túlnyomó többsége ebből a megyéből érkezik hozzájuk - mondta a NEKI igazgatója.

Beszámolt arról is, hogy az országban első alkalommal indult ilyen jellegű civil jogvédő képzést a Norvég Civil Alap támogatásával valósítják meg.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.