AFP / Jonathan Nackstrand
A három tudós az anyag szokatlan formáinak tanulmányozásával érdemelte ki az elismerést. Az anyag topológiai (helyzetgeometriai) kutatását munkájukat a Washingtoni Egyetem,ről a Princetonról és a Brown Egyetemről egyeztették össze.
A kitüntetettek 8 millió svéd koronával (257 millió forintos összeggel) gazdagodnak, ennek felét Thouless kapja, a másik felén Haldane és Kosterlitz osztozik. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.
A fizikai Nobel-díjat 1901 óta eddig 110 alkalommal ítélték oda 204 tudósnak, köztük az amerikai John Bardeen - eddig egyedüliként - két alkalommal (1956, 1972) is megkapta a kitüntetést. Az eddigi kitüntetettek között két nő van: Marie Curie 1903-ban, Maria Goeppert-Mayer 1963-ban volt díjazott. Marie Curie 1911-ben a kémiai Nobel-díjat is elnyerte, ezzel a nők között ő az egyedüli kétszeres Nobel-díjas tudós.
Magyar születésű tudósok közül eddig hárman kaptak fizikai Nobel-díjat. 1905-ben a Németországban dolgozó Lénárd Fülöp "a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (dinamida)", 1963-ban az Egyesült Államokban élő Wigner Jenő "az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért", 1971-ben pedig a Nagy-Britanniában élő Gábor Dénes "a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért".
A legesélyesebbnek tartott japán Murakami Haruki mellett két magyar, Nádas Péter és Krasznahorkai László is elnyerheti az aranyplakettet. Minden évben közzéteszi fogadási listáját a Nobel-díjra esélyesnek tartott írókról a Ladbrokes fogadóiroda. Idén a kilencedik kiemelt Krasznahorkai László, akinek a hazai irodalmi életben azt követően csapott fel ismét a népszerűsége, miután angol nyelven is megjelentetett írásaival elnyerte a Man Booker-díjat .
