A világ egyik leggazdagabb embere, Warren Buffett azt tanácsolta, hogy minden nap olvassunk el 500 oldalt. Valaki kipróbálta.
A Quartz magazinnál is publikáló Charles Chu két éve még egy másik munkahelyen dolgozott, akkor azt hitte, hogy az lesz álmai munkája, de egyben azzal a félelemmel is, hogy akár negyven évig ugyanott marad, majd beleszürkül az egészbe. Ekkor szaladt bele Warren Buffett amerikai milliárdos egy tanácsába:
Olvass el minden egyes nap 500 oldalt. Így működik a tudás. Úgy épül rád, mint a kamatos kamat. Mindegyikőtök meg tudja csinálni, de garantálom, hogy nem sokan fogják majd közületek.
Chu megfogadta a tanácsot, és bár maga is beismerte, hogy nem olvasott el naponta 500 oldalt, de az eltelt két év alatt 400 könyven is túl van már. Érdekes dolgokat figyelt meg a hétköznapjaiban:
Nem szabad úgy kezdeni, hogy "túl elfoglalt" vagy "túl buta vagyok" - vallja Chu. Az egyszerű matek is segít: egy átlag olvasó 200-400 szót képes elolvasni percenként, míg a rövidebb könyvek nagyjából 50 ezer szóból állnak. Ez azt jelenti, hogy rosszabb esetben is egy kisebb könyv elolvasása alig több 4 óra olvasásnál. Ha csak ilyen rövidebb könyvekből áll a választékunk, ez Chu szerint 417 óra alatt is elolvasható egy éven belül, ha olyan sebességgel olvasol, mint ő (400 szó percenként).
Miközben azon gondolkodsz, hogyan lehet ennyi időt beilleszteni a napjaidba, jusson eszedbe, hogy egy átlagos amerikai évi 608 órát tölt a közösségi oldalakon (Facebook, Twitter, stb.), 1642 órát pedig a televízió előtt. Ha ezt az időt olvasásra fordítanák, évente közel 1000 rövidebb könyvet is el tudnának olvasni.
Meglátása szerint - amit magán is érzékelhetett az elején - az emberek túl gyengék egy ilyen lépéshez, nincs önbizalmuk, valamint túlságosan függenek a fentebb említett szokásoktól, miközben mindenki tudja, hogy fontos az olvasás. Azt javasolja, hogy olyan közegben olvassunk, ahol mentesek vagyunk azoktól a tényezőktől, melyek elterelhetnek minket a könyvekről, mint a televízió vagy a mobilapplikációk. Emellett tartsuk könnyen hozzáférhető helyen a könyveinket.
Érdemes új szokásokat is felvenni az életünkbe, ami lehetőséget biztosít arra, hogy mindig legyen időnk és energiánk az olvasásra - Chu személyi tanácsadókat is javasol, de ez egyéni döntés elsősorban.
Ami segíthet a haladásban:
Nagyon sokat számít, hogy mit olvasol
Egy kutatás szerint a hallgatók íráskészségére sokkal nagyobb hatással van, hogy milyen szövegeket olvasnak, valamint azt milyen gyakran teszik, mint az eddig sokan gondolhatták. Sokkal választékosabb, valamint jobban szerkesztett szövegeket képesek írni azok a vizsgált egyetemi hallgatók, akik több akadémiai szintű szöveget olvasnak.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
