Bebizonyították: 200 könyvet is olvashatnál a Facebook helyett évente

A világ egyik leggazdagabb embere, Warren Buffett azt tanácsolta, hogy minden nap olvassunk el 500 oldalt. Valaki kipróbálta.

  • Eduline
Stiller Ákos

A Quartz magazinnál is publikáló Charles Chu két éve még egy másik munkahelyen dolgozott, akkor azt hitte, hogy az lesz álmai munkája, de egyben azzal a félelemmel is, hogy akár negyven évig ugyanott marad, majd beleszürkül az egészbe. Ekkor szaladt bele Warren Buffett amerikai milliárdos egy tanácsába:

Olvass el minden egyes nap 500 oldalt. Így működik a tudás. Úgy épül rád, mint a kamatos kamat. Mindegyikőtök meg tudja csinálni, de garantálom, hogy nem sokan fogják majd közületek.

Chu megfogadta a tanácsot, és bár maga is beismerte, hogy nem olvasott el naponta 500 oldalt, de az eltelt két év alatt 400 könyven is túl van már. Érdekes dolgokat figyelt meg a hétköznapjaiban:

  • bátorságot nyert, hogy többet utazzon
  • nyitottabb lett és meggyőződött arról, hogy lépjen ki a munkahelyéről (most egy felnőttoktatási, tanácsadási cégnél dolgozik)
  • példaképeket, illetve hősöket nyert a könyvekből, akiket követhet
  • tényleg nem volt nehéz ennyit olvasnia, csak időbeosztás kérdése az egész

Nem szabad úgy kezdeni, hogy "túl elfoglalt" vagy "túl buta vagyok" - vallja Chu. Az egyszerű matek is segít: egy átlag olvasó 200-400 szót képes elolvasni percenként, míg a rövidebb könyvek nagyjából 50 ezer szóból állnak. Ez azt jelenti, hogy rosszabb esetben is egy kisebb könyv elolvasása alig több 4 óra olvasásnál. Ha csak ilyen rövidebb könyvekből áll a választékunk, ez Chu szerint 417 óra alatt is elolvasható egy éven belül, ha olyan sebességgel olvasol, mint ő (400 szó percenként).

AFP / DPS / Jens Buettner

Miközben azon gondolkodsz, hogyan lehet ennyi időt beilleszteni a napjaidba, jusson eszedbe, hogy egy átlagos amerikai évi 608 órát tölt a közösségi oldalakon (Facebook, Twitter, stb.), 1642 órát pedig a televízió előtt. Ha ezt az időt olvasásra fordítanák, évente közel 1000 rövidebb könyvet is el tudnának olvasni.

Meglátása szerint - amit magán is érzékelhetett az elején - az emberek túl gyengék egy ilyen lépéshez, nincs önbizalmuk, valamint túlságosan függenek a fentebb említett szokásoktól, miközben mindenki tudja, hogy fontos az olvasás. Azt javasolja, hogy olyan közegben olvassunk, ahol mentesek vagyunk azoktól a tényezőktől, melyek elterelhetnek minket a könyvekről, mint a televízió vagy a mobilapplikációk. Emellett tartsuk könnyen hozzáférhető helyen a könyveinket.

Érdemes új szokásokat is felvenni az életünkbe, ami lehetőséget biztosít arra, hogy mindig legyen időnk és energiánk az olvasásra - Chu személyi tanácsadókat is javasol, de ez egyéni döntés elsősorban.

Ami segíthet a haladásban:

  • Hallgass hangoskönyveket,
  • használd a tableted, okostelefonod, E-book olvasód
  • légy opportunista, ha van néhány perced olvasni valahol, használd ki a lehetőséget.

Nagyon sokat számít, hogy mit olvasol

Egy kutatás szerint a hallgatók íráskészségére sokkal nagyobb hatással van, hogy milyen szövegeket olvasnak, valamint azt milyen gyakran teszik, mint az eddig sokan gondolhatták. Sokkal választékosabb, valamint jobban szerkesztett szövegeket képesek írni azok a vizsgált egyetemi hallgatók, akik több akadémiai szintű szöveget olvasnak.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.