Banánhéjból készített műanyagot egy török diák

Kőolaj helyett banánhéjból készített műanyagot egy tizenhat éves török diák, aki két éven át dolgozott a gyümölcs...

  • MTI

Kőolaj helyett banánhéjból készített műanyagot egy tizenhat éves török diák, aki két éven át dolgozott a gyümölcs cellulózának átalakításán. Elim Bilgin isztambuli középiskolást a Scientific American folyóirat mutatta be, mert úttörő módszerével elnyerte az 50 ezer dollárral járó Tudomány akcióban elnevezésű díjat.

A folyóirat és a Google Tudományos Vásárának pályázata azokat a projekteket tünteti ki, melyek környezetvédelmi, egészségügyi vagy nyersanyag-ellátási kihívásokra adnak gyakorlati választ. Mindhárom korcsoportban az innovatív, könnyen alkalmazható és máshol is elvégezhető eljárások lettek a győztesek.

A műanyaggyártás fő nyersanyaga a kőolaj, Bilgin módszerével a banánhéj cellulóza is átalakítható erre a célra. Az így nyert műanyag például kábelek szigetelőanyagaként használható. A diák a kutatást tekinti hivatásának, példaképe Marie Curie Nobel-díjas francia kémikus. Azért szeretne dolgozni, hogy megoldást találjon a környezetszennyezés egyre növekvő problémájára, melyet a kőolajból előállított plasztik jelent - magyarázta Bilgin a folyóiratnak.

Ma is készül műanyag biológiai hulladékból, például mangóhéjból, ám a legelterjedtebb alapanyag az ásványi olaj. A díj kitüntetettje részt vehet a Google tudósutánpótlás-versenyén, amelyet szeptemberben rendeznek Kaliforniában. Szenzációs rákszűrési teszt, interaktív séta egy regény alapján: az utóbbi évek TED-konferenciáinak legjobbjairól itt olvashattok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.