Minden második BGF-es külföldön dolgozna a diploma megszerzése után

A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) alapképzési szakos hallgatóinak 49 százaléka már főiskolás évei alatt munkát vállal, a dolgozó hallgatók 73 százaléka a tanulmányaihoz kapcsolódó szakterületen szerez állást - derül ki a felsőoktatási intézmény kutatásából.

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

Az intézmény diplomás pályakövetési rendszere keretében folytatott kutatásának összegzése szerint a munkát vállalók többségének (40 százalék) állandó jellegű, határozatlan időtartamú szerződése van, és hasonló arányban (37 százalék) dolgoznak a hallgatók diák- vagy gyakornoki munka keretében. További 12 százalék alkalmi időszakos megbízással, 7 százalék határozott időtartamú szerződéssel helyezkedik el, míg 3 százalék megbízási jellegű munkát vállal.

A válaszadók 14 százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkája kizárólag a tanult szakterületéhez kapcsolódik, további 59 százalék munkája pedig a választott, valamint az ahhoz kapcsolódó szakterületeknek egyaránt megfelel. 16 százalékuk a tanult tudományterülethez képest más területen dolgozik, míg 12 százalékuk felelte azt, hogy munkája bármely szakterületnek megfelel. 

A hallgatók 14 százalékának már van külföldi munkatapasztalata. A válaszadók 49 százaléka tervez a diploma megszerzését követően külföldi munkavállalást, 17 százalékuk nem szándékozik külföldön munkatapasztalatot szerezni, 34 százalékuk pedig még nem döntött.

A kutatást az intézmény azért végezte el, hogy feltérképezze az alapképzési szakos hallgatók munkavállalási szokásait, lehetőségeit. A felmérés szerint elsősorban a magas jövedelemszerzés, a szakmai, intellektuális fejődés, a vezető pozíció és az azzal járó sikeres karrier, valamint a munkanélküliség elkerülése motiválja a hallgatókat a diploma megszerzésében. 

Az adatfelvétel a 2013/2014-as tanév tavaszi szemeszterében, önkitöltős kérdőíves módszerrel történt 438, az adatfelvétel idején az intézménybe beiratkozott alapképzéses hallgató körében.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.