A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) alapképzési szakos hallgatóinak 49 százaléka már főiskolás évei alatt munkát vállal, a dolgozó hallgatók 73 százaléka a tanulmányaihoz kapcsolódó szakterületen szerez állást - derül ki a felsőoktatási intézmény kutatásából.
Az intézmény diplomás pályakövetési rendszere keretében folytatott kutatásának összegzése szerint a munkát vállalók többségének (40 százalék) állandó jellegű, határozatlan időtartamú szerződése van, és hasonló arányban (37 százalék) dolgoznak a hallgatók diák- vagy gyakornoki munka keretében. További 12 százalék alkalmi időszakos megbízással, 7 százalék határozott időtartamú szerződéssel helyezkedik el, míg 3 százalék megbízási jellegű munkát vállal.
A válaszadók 14 százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkája kizárólag a tanult szakterületéhez kapcsolódik, további 59 százalék munkája pedig a választott, valamint az ahhoz kapcsolódó szakterületeknek egyaránt megfelel. 16 százalékuk a tanult tudományterülethez képest más területen dolgozik, míg 12 százalékuk felelte azt, hogy munkája bármely szakterületnek megfelel.
A hallgatók 14 százalékának már van külföldi munkatapasztalata. A válaszadók 49 százaléka tervez a diploma megszerzését követően külföldi munkavállalást, 17 százalékuk nem szándékozik külföldön munkatapasztalatot szerezni, 34 százalékuk pedig még nem döntött.
A kutatást az intézmény azért végezte el, hogy feltérképezze az alapképzési szakos hallgatók munkavállalási szokásait, lehetőségeit. A felmérés szerint elsősorban a magas jövedelemszerzés, a szakmai, intellektuális fejődés, a vezető pozíció és az azzal járó sikeres karrier, valamint a munkanélküliség elkerülése motiválja a hallgatókat a diploma megszerzésében.
Az adatfelvétel a 2013/2014-as tanév tavaszi szemeszterében, önkitöltős kérdőíves módszerrel történt 438, az adatfelvétel idején az intézménybe beiratkozott alapképzéses hallgató körében.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
