A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) alapképzési szakos hallgatóinak 49 százaléka már főiskolás évei alatt munkát vállal, a dolgozó hallgatók 73 százaléka a tanulmányaihoz kapcsolódó szakterületen szerez állást - derül ki a felsőoktatási intézmény kutatásából.
Az intézmény diplomás pályakövetési rendszere keretében folytatott kutatásának összegzése szerint a munkát vállalók többségének (40 százalék) állandó jellegű, határozatlan időtartamú szerződése van, és hasonló arányban (37 százalék) dolgoznak a hallgatók diák- vagy gyakornoki munka keretében. További 12 százalék alkalmi időszakos megbízással, 7 százalék határozott időtartamú szerződéssel helyezkedik el, míg 3 százalék megbízási jellegű munkát vállal.
A válaszadók 14 százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkája kizárólag a tanult szakterületéhez kapcsolódik, további 59 százalék munkája pedig a választott, valamint az ahhoz kapcsolódó szakterületeknek egyaránt megfelel. 16 százalékuk a tanult tudományterülethez képest más területen dolgozik, míg 12 százalékuk felelte azt, hogy munkája bármely szakterületnek megfelel.
A hallgatók 14 százalékának már van külföldi munkatapasztalata. A válaszadók 49 százaléka tervez a diploma megszerzését követően külföldi munkavállalást, 17 százalékuk nem szándékozik külföldön munkatapasztalatot szerezni, 34 százalékuk pedig még nem döntött.
A kutatást az intézmény azért végezte el, hogy feltérképezze az alapképzési szakos hallgatók munkavállalási szokásait, lehetőségeit. A felmérés szerint elsősorban a magas jövedelemszerzés, a szakmai, intellektuális fejődés, a vezető pozíció és az azzal járó sikeres karrier, valamint a munkanélküliség elkerülése motiválja a hallgatókat a diploma megszerzésében.
Az adatfelvétel a 2013/2014-as tanév tavaszi szemeszterében, önkitöltős kérdőíves módszerrel történt 438, az adatfelvétel idején az intézménybe beiratkozott alapképzéses hallgató körében.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
