Minden második BGF-es külföldön dolgozna a diploma megszerzése után

A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) alapképzési szakos hallgatóinak 49 százaléka már főiskolás évei alatt munkát vállal, a dolgozó hallgatók 73 százaléka a tanulmányaihoz kapcsolódó szakterületen szerez állást - derül ki a felsőoktatási intézmény kutatásából.

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

Az intézmény diplomás pályakövetési rendszere keretében folytatott kutatásának összegzése szerint a munkát vállalók többségének (40 százalék) állandó jellegű, határozatlan időtartamú szerződése van, és hasonló arányban (37 százalék) dolgoznak a hallgatók diák- vagy gyakornoki munka keretében. További 12 százalék alkalmi időszakos megbízással, 7 százalék határozott időtartamú szerződéssel helyezkedik el, míg 3 százalék megbízási jellegű munkát vállal.

A válaszadók 14 százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkája kizárólag a tanult szakterületéhez kapcsolódik, további 59 százalék munkája pedig a választott, valamint az ahhoz kapcsolódó szakterületeknek egyaránt megfelel. 16 százalékuk a tanult tudományterülethez képest más területen dolgozik, míg 12 százalékuk felelte azt, hogy munkája bármely szakterületnek megfelel. 

A hallgatók 14 százalékának már van külföldi munkatapasztalata. A válaszadók 49 százaléka tervez a diploma megszerzését követően külföldi munkavállalást, 17 százalékuk nem szándékozik külföldön munkatapasztalatot szerezni, 34 százalékuk pedig még nem döntött.

A kutatást az intézmény azért végezte el, hogy feltérképezze az alapképzési szakos hallgatók munkavállalási szokásait, lehetőségeit. A felmérés szerint elsősorban a magas jövedelemszerzés, a szakmai, intellektuális fejődés, a vezető pozíció és az azzal járó sikeres karrier, valamint a munkanélküliség elkerülése motiválja a hallgatókat a diploma megszerzésében. 

Az adatfelvétel a 2013/2014-as tanév tavaszi szemeszterében, önkitöltős kérdőíves módszerrel történt 438, az adatfelvétel idején az intézménybe beiratkozott alapképzéses hallgató körében.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.