Átalakítanák a munkaszüneti napok rendszerét Franciaországban

A sokszínűség nevében a munkaszüneti napok közül a hat keresztény ünnep felének eltörlését javasolta pénteken a...

  • MTI
Többé nem lenne munkaszüneti nap a pünkösd Franciaországban?
A sokszínűség nevében a munkaszüneti napok közül a hat keresztény ünnep felének eltörlését javasolta pénteken a francia HR-vezetők országos egyesülete (ANDRH). Ennek fejében viszont lenne három új, szabadon választható szabadnap, azért, hogy a nem keresztény vallásokhoz tartozó francia munkavállalók is megünnepelhessék vallási ünnepeiket.

A francia munkaszüneti napok között szereplő hat vallási eredetű szabadnap mind keresztény: húsvét, áldozócsütörtök, pünkösd, Mária mennybevitele (augusztus 15), mindenszentek és karácsony. A zsidó, a muzulmán vagy a buddhista ünnepek közül viszont egyetlen sem munkaszüneti nap. A HR-vezetők a pünkösd, az áldozócsütörtök és a Mária mennybevitele eltörlését javasolják a húsvét, a mindenszentek és a karácsony megtartása mellett. A három eltörölt ünnepnap helyett a javaslat szerint a munkavállalók maguk választhatnának szabadnapot.

A francia katolikus egyház támogatja a javaslatot. Pénteki közleményük szerint a püspöki kar számára nem jelentene problémát, ha a vallási munkaszüneti napok közül nem mind a hat keresztény lenne, miután "a sokszínűség tiszteletben tartása a társadalmi béke záloga". Michel Sapin munkaügyi miniszter pedig úgy reagált, hogy a nyár folyamán a szociális partnerek elé fogja terjeszteni megvitatásra az elképzelést.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.