A sokszínűség nevében a munkaszüneti napok közül a hat keresztény ünnep felének eltörlését javasolta pénteken a...
A sokszínűség nevében a munkaszüneti napok közül a hat keresztény ünnep felének eltörlését javasolta pénteken a francia HR-vezetők országos egyesülete (ANDRH). Ennek fejében viszont lenne három új, szabadon választható szabadnap, azért, hogy a nem keresztény vallásokhoz tartozó francia munkavállalók is megünnepelhessék vallási ünnepeiket.
A francia munkaszüneti napok között szereplő hat vallási eredetű szabadnap mind keresztény: húsvét, áldozócsütörtök, pünkösd, Mária mennybevitele (augusztus 15), mindenszentek és karácsony. A zsidó, a muzulmán vagy a buddhista ünnepek közül viszont egyetlen sem munkaszüneti nap. A HR-vezetők a pünkösd, az áldozócsütörtök és a Mária mennybevitele eltörlését javasolják a húsvét, a mindenszentek és a karácsony megtartása mellett. A három eltörölt ünnepnap helyett a javaslat szerint a munkavállalók maguk választhatnának szabadnapot.
A francia katolikus egyház támogatja a javaslatot. Pénteki közleményük szerint a püspöki kar számára nem jelentene problémát, ha a vallási munkaszüneti napok közül nem mind a hat keresztény lenne, miután "a sokszínűség tiszteletben tartása a társadalmi béke záloga". Michel Sapin munkaügyi miniszter pedig úgy reagált, hogy a nyár folyamán a szociális partnerek elé fogja terjeszteni megvitatásra az elképzelést.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
