Átalakítanák a munkaszüneti napok rendszerét Franciaországban

A sokszínűség nevében a munkaszüneti napok közül a hat keresztény ünnep felének eltörlését javasolta pénteken a...

  • MTI
Többé nem lenne munkaszüneti nap a pünkösd Franciaországban?
A sokszínűség nevében a munkaszüneti napok közül a hat keresztény ünnep felének eltörlését javasolta pénteken a francia HR-vezetők országos egyesülete (ANDRH). Ennek fejében viszont lenne három új, szabadon választható szabadnap, azért, hogy a nem keresztény vallásokhoz tartozó francia munkavállalók is megünnepelhessék vallási ünnepeiket.

A francia munkaszüneti napok között szereplő hat vallási eredetű szabadnap mind keresztény: húsvét, áldozócsütörtök, pünkösd, Mária mennybevitele (augusztus 15), mindenszentek és karácsony. A zsidó, a muzulmán vagy a buddhista ünnepek közül viszont egyetlen sem munkaszüneti nap. A HR-vezetők a pünkösd, az áldozócsütörtök és a Mária mennybevitele eltörlését javasolják a húsvét, a mindenszentek és a karácsony megtartása mellett. A három eltörölt ünnepnap helyett a javaslat szerint a munkavállalók maguk választhatnának szabadnapot.

A francia katolikus egyház támogatja a javaslatot. Pénteki közleményük szerint a püspöki kar számára nem jelentene problémát, ha a vallási munkaszüneti napok közül nem mind a hat keresztény lenne, miután "a sokszínűség tiszteletben tartása a társadalmi béke záloga". Michel Sapin munkaügyi miniszter pedig úgy reagált, hogy a nyár folyamán a szociális partnerek elé fogja terjeszteni megvitatásra az elképzelést.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.