A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint ellentétes az alaptörvénnyel a szakképzési törvény, ezért az egész...
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint ellentétes az alaptörvénnyel a szakképzési törvény, ezért az egész jogszabály visszamenőleges hatályú megsemmisítését kezdeményezi.
Az Alkotmánybíróság elnökének címzett levél szerint bizonytalan az államosítás menete, az önkormányzati szerepvállalás lehetősége. Félő, hogy az átalakítás nagyfokú intézményátszervezéssel, bezárással, elbocsátásokkal valósul meg - írták.
Kifejtették: a szakképzésről szóló törvény a köznevelési törvényhez kapcsolódva átalakítja a szakképzésben résztvevő iskolák - a szakközépiskola és a szakiskola - felépítését. Az e kérdéskörről rendelkező passzusok 2012. szeptember 1-jén lépnek hatályba - idézték fel, hozzátéve: ezek a rendelkezések szerintük sértik az alaptörvénynek a jogállamiságra vonatkozó előírásait, mert nem biztosítanak kellő időt ahhoz, hogy a fenntartó és az intézmények az átalakításhoz szükséges intézkedéseket megtegyék.
Kitértek arra is, hogy a szakképzés átalakítása és új rendszere erősen korlátozza a kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez, valamint a tájékozódáshoz és konzultációhoz való jogot. A PSZ problémásnak tartja a tanulószerződésekre vonatkozó passzust is.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
