"Aggasztó a helyzet" - egyre több pályakezdő marad munka nélkül

Aggasztó az európai fiatal munkanélküliek magas száma, az súlyosan fenyegeti a társadalmi kohéziót - állapította meg...

  • eduline/mti
MTI / Szigetváry Zsolt

Aggasztó az európai fiatal munkanélküliek magas száma, az súlyosan fenyegeti a társadalmi kohéziót - állapította meg pénteki nyilatkozatában Andor László EU-biztos, az Eurostat által közzétett legfrissebb statisztikai adatokat értékelve.

A foglalkoztatás, szociálpolitika és társadalmi befogadás kérdéskörében illetékes magyar EU-biztos általános értelemben is kritikusnak nevezte az európai munkanélküliségi helyzetet, és hangsúlyozta, hogy a válság leküzdése során elsőbbséget kell biztosítani a munkahelyteremtő lépéseknek. 

A fiatalokat illetően kiemelte: minden eszközzel meg kell akadályozni, hogy "elvesszen egy nemzedék".

Több pályakezdő keres munkát, mint egy évvel korábban

Az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint az euróövezetben júliusban 11,3 százalékos volt a szezonális ingadozásoktól megtisztított munkanélküliségi mutató, ami azonos a júniusi adattal. Tavaly júliusban még "csak" 10,1 százalékos volt a munkanélküliség az eurózónában. A 27 EU-tagország összesítésében idén júliusban 10,4 százalékos, júniusban szintén ugyanekkora, tavaly júliusban 9,6 százalékos volt a munkanélküliség. 

Ami a 25 év alatti korosztályt illeti, a 27 EU-tagországban idén júliusban 22,5 százalékos, azon belül az euróövezetben pedig 22,6 százalékos volt a munkanélküliek aránya. Tavaly júliusban ez a mutató még 21,3 százalék, illetve 20,7 százalék volt. Az Eurostat szerint Magyarországon a tavaly júliusi 25,8 százalékról idén júniusra - júliusi adatot ugyanis még nem tudtak közölni - 28,6 százalékra emelkedett a fiatal munkanélküliek részaránya.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.