Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint elfogadhatatlan, hogy az egy építőipari szakmunkástanulóra jutó évi 614 ezer forintos normatívát a kormány januártól 440 ezer forintra csökkentette, amelyből a szakoktatókat már nem lehet kifizetni, miközben a tanulószerződések tanév közben nem módosíthatók.
Az ÉVOSZ tiltakozó levelet írt az ügyben a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes államtitkárának, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának is, de a normatíva nem lett magasabb - közölte a szövetség.
A duális szakképzésben az építőipari szakmát tanulók a gyakorlati fogások egy részét a tanműhelyben, a másik részét pedig a munkahelyeken - az építkezéseken - sajátítják el. A tanműhely nem iktatható ki, mivel a munkahelyek nem igazodnak a tanmenethez, és az abban szereplőket mindenképpen el kell sajátítaniuk a tanulóknak - hangsúlyozza a közlemény.
Az ÉVOSZ kifogásolja, hogy a csökkentett állami normatíva miatt a tanműhelyt működtető építőipari cégeknek kellene a zsebükbe nyúlniuk, de a jelenlegi helyzetben ere nincs pénzük. Ráadásul - jogszerűen - a tanév végéig a tanuló szerződések sem mondhatók fel.
A csökkentett normatívából a szövetség szerint nem fedezhető a szakoktatók bére. A közlemény hangsúlyozza azt is: nem járható út a szaktárca tanácsa, hogy a szakoktatóknak fizessenek minimálbért, mert az tovább rontaná a képzés színvonalát.
Az ÉVOSZ kifogásolja azt is, hogy a jelenlegi 430 építőipari szakmát a szaktárca - a kamara koordinálásával - a felére csökkentené. A kőműves és a burkoló, vagy az ács és a tetőfedő szakmák - a közlemény szerint - szerte Európában önállóak, és azok Magyarországon is.
