Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint elfogadhatatlan, hogy az egy építőipari...
Az ÉVOSZ tiltakozó levelet írt az ügyben a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes államtitkárának, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának is, de a normatíva nem lett magasabb - közölte a szövetség.
A duális szakképzésben az építőipari szakmát tanulók a gyakorlati fogások egy részét a tanműhelyben, a másik részét pedig a munkahelyeken - az építkezéseken - sajátítják el. A tanműhely nem iktatható ki, mivel a munkahelyek nem igazodnak a tanmenethez, és az abban szereplőket mindenképpen el kell sajátítaniuk a tanulóknak - hangsúlyozza a közlemény.
Az ÉVOSZ kifogásolja, hogy a csökkentett állami normatíva miatt a tanműhelyt működtető építőipari cégeknek kellene a zsebükbe nyúlniuk, de a jelenlegi helyzetben ere nincs pénzük. Ráadásul - jogszerűen - a tanév végéig a tanuló szerződések sem mondhatók fel.
A csökkentett normatívából a szövetség szerint nem fedezhető a szakoktatók bére. A közlemény hangsúlyozza azt is: nem járható út a szaktárca tanácsa, hogy a szakoktatóknak fizessenek minimálbért, mert az tovább rontaná a képzés színvonalát.
Az ÉVOSZ kifogásolja azt is, hogy a jelenlegi 430 építőipari szakmát a szaktárca - a kamara koordinálásával - a felére csökkentené. A kőműves és a burkoló, vagy az ács és a tetőfedő szakmák - a közlemény szerint - szerte Európában önállóak, és azok Magyarországon is.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
