A szakiskolák is bajba kerülhetnek a normatíva csökkentése miatt

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint elfogadhatatlan, hogy az egy építőipari...

  • MTI
MTI
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint elfogadhatatlan, hogy az egy építőipari szakmunkástanulóra jutó évi 614 ezer forintos normatívát a kormány januártól 440 ezer forintra csökkentette, amelyből a szakoktatókat már nem lehet kifizetni, miközben a tanulószerződések tanév közben nem módosíthatók.

Az ÉVOSZ tiltakozó levelet írt az ügyben a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes államtitkárának, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának is, de a normatíva nem lett magasabb - közölte a szövetség.

A duális szakképzésben az építőipari szakmát tanulók a gyakorlati fogások egy részét a tanműhelyben, a másik részét pedig a munkahelyeken - az építkezéseken - sajátítják el. A tanműhely nem iktatható ki, mivel a munkahelyek nem igazodnak a tanmenethez, és az abban szereplőket mindenképpen el kell sajátítaniuk a tanulóknak - hangsúlyozza a közlemény.

Az ÉVOSZ kifogásolja, hogy a csökkentett állami normatíva miatt a tanműhelyt működtető építőipari cégeknek kellene a zsebükbe nyúlniuk, de a jelenlegi helyzetben ere nincs pénzük. Ráadásul - jogszerűen - a tanév végéig a tanuló szerződések sem mondhatók fel.

A csökkentett normatívából a szövetség szerint nem fedezhető a szakoktatók bére. A közlemény hangsúlyozza azt is: nem járható út a szaktárca tanácsa, hogy a szakoktatóknak fizessenek minimálbért, mert az tovább rontaná a képzés színvonalát.

Az ÉVOSZ kifogásolja azt is, hogy a jelenlegi 430 építőipari szakmát a szaktárca - a kamara koordinálásával - a felére csökkentené. A kőműves és a burkoló, vagy az ács és a tetőfedő szakmák - a közlemény szerint - szerte Európában önállóak, és azok Magyarországon is.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.