A szakiskolák is bajba kerülhetnek a normatíva csökkentése miatt

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint elfogadhatatlan, hogy az egy építőipari...

  • MTI
MTI

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint elfogadhatatlan, hogy az egy építőipari szakmunkástanulóra jutó évi 614 ezer forintos normatívát a kormány januártól 440 ezer forintra csökkentette, amelyből a szakoktatókat már nem lehet kifizetni, miközben a tanulószerződések tanév közben nem módosíthatók.

Az ÉVOSZ tiltakozó levelet írt az ügyben a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes államtitkárának, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának is, de a normatíva nem lett magasabb - közölte a szövetség.

A duális szakképzésben az építőipari szakmát tanulók a gyakorlati fogások egy részét a tanműhelyben, a másik részét pedig a munkahelyeken - az építkezéseken - sajátítják el. A tanműhely nem iktatható ki, mivel a munkahelyek nem igazodnak a tanmenethez, és az abban szereplőket mindenképpen el kell sajátítaniuk a tanulóknak - hangsúlyozza a közlemény.

Az ÉVOSZ kifogásolja, hogy a csökkentett állami normatíva miatt a tanműhelyt működtető építőipari cégeknek kellene a zsebükbe nyúlniuk, de a jelenlegi helyzetben ere nincs pénzük. Ráadásul - jogszerűen - a tanév végéig a tanuló szerződések sem mondhatók fel.

A csökkentett normatívából a szövetség szerint nem fedezhető a szakoktatók bére. A közlemény hangsúlyozza azt is: nem járható út a szaktárca tanácsa, hogy a szakoktatóknak fizessenek minimálbért, mert az tovább rontaná a képzés színvonalát.

Az ÉVOSZ kifogásolja azt is, hogy a jelenlegi 430 építőipari szakmát a szaktárca - a kamara koordinálásával - a felére csökkentené. A kőműves és a burkoló, vagy az ács és a tetőfedő szakmák - a közlemény szerint - szerte Európában önállóak, és azok Magyarországon is.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.