Az eltelt negyed évszázad alatt 20 millió lakos hagyta el a régiónkat, köztük számtalan magyarral. A kivándorlás a fiatal és szakképzett munkaerőre jellemző, így lemarad a térség a fejlődésben.
Minél kevésbé hatékony a kormány és minél gyengébbek az intézmények (amelyek a jogállamiságot, az elszámoltathatóságot, valamint a korrupció elleni harcot biztosítják), annál valószínűbb, hogy a fiatal és jól képzett munkaerő külföldön keres jobb lehetőséget - írja az IMF szakértői jelentése alapján a Portfolio.
A kelet-közép-európai, valamint a délkelet-európai térség államai a teljes népességük 5 százalékát vesztették el, leginkább a fiatalok és a magasan képzettek közül. A teljes térségben ez némileg több mint 20 millió lakost érint, közülük 80 százalék Nyugat-Európába, 10 százalék az Egyesült Államokba emigrált. A legjellemzőbb csoportok között az orvosok, építészek és mérnökök találhatók.
Mindössze 105 fiatal jött haza a kormány hívására
Hiába dolgozik közel egy debrecennyi magyar csak Londonban, mindössze 105-en tértek haza a kormány közvetítésével kínált állások miatt. A Gyere Haza, fiatal! program nagyjából 100 millió forintos kerettel működik, és 134 partnercég magyarországi állásait kínálja a külföldön élő fiataloknak a nemzetgazdasági tárca és az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.közvetítésével.
A kivándorolt magyarok is rengeteg pénzt utalnak haza a családjuknak, de ez meg sem közelíti Moldovát, ahol a hazai GDP 25 százalékát tette ki a nyugatabbra megkeresett, majd hazautalt pénz. Mivel a fiatalok mennek el, így az otthonmaradóknak több nyugdíjjárulékot kell fizetnie, hogy fenntartható maradjon a nyugdíjrendszer.
Az agyelszívás pedig jelentős munkaerőhiányt alakíthat ki egyes szakterületeken, melyek az ország fejlődésének záloga lenne.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
