A rendszerváltás óta döbbenetesen sokan emigráltak Kelet-Európából, főleg fiatalok

Az eltelt negyed évszázad alatt 20 millió lakos hagyta el a régiónkat, köztük számtalan magyarral. A kivándorlás a fiatal és szakképzett munkaerőre jellemző, így lemarad a térség a fejlődésben.

  • Eduline
Fazekas István

Minél kevésbé hatékony a kormány és minél gyengébbek az intézmények (amelyek a jogállamiságot, az elszámoltathatóságot, valamint a korrupció elleni harcot biztosítják), annál valószínűbb, hogy a fiatal és jól képzett munkaerő külföldön keres jobb lehetőséget - írja az IMF szakértői jelentése alapján a Portfolio.

A kelet-közép-európai, valamint a délkelet-európai térség államai a teljes népességük 5 százalékát vesztették el, leginkább a fiatalok és a magasan képzettek közül. A teljes térségben ez némileg több mint 20 millió lakost érint, közülük 80 százalék Nyugat-Európába, 10 százalék az Egyesült Államokba emigrált. A legjellemzőbb csoportok között az orvosok, építészek és mérnökök találhatók.

Mindössze 105 fiatal jött haza a kormány hívására

Hiába dolgozik közel egy debrecennyi magyar csak Londonban, mindössze 105-en tértek haza a kormány közvetítésével kínált állások miatt. A Gyere Haza, fiatal! program nagyjából 100 millió forintos kerettel működik, és 134 partnercég magyarországi állásait kínálja a külföldön élő fiataloknak a nemzetgazdasági tárca és az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.közvetítésével.

A kivándorolt magyarok is rengeteg pénzt utalnak haza a családjuknak, de ez meg sem közelíti Moldovát, ahol a hazai GDP 25 százalékát tette ki a nyugatabbra megkeresett, majd hazautalt pénz. Mivel a fiatalok mennek el, így az otthonmaradóknak több nyugdíjjárulékot kell fizetnie, hogy fenntartható maradjon a nyugdíjrendszer.

Az agyelszívás pedig jelentős munkaerőhiányt alakíthat ki egyes szakterületeken, melyek az ország fejlődésének záloga lenne.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.