Az eltelt negyed évszázad alatt 20 millió lakos hagyta el a régiónkat, köztük számtalan magyarral. A kivándorlás a fiatal és szakképzett munkaerőre jellemző, így lemarad a térség a fejlődésben.
Minél kevésbé hatékony a kormány és minél gyengébbek az intézmények (amelyek a jogállamiságot, az elszámoltathatóságot, valamint a korrupció elleni harcot biztosítják), annál valószínűbb, hogy a fiatal és jól képzett munkaerő külföldön keres jobb lehetőséget - írja az IMF szakértői jelentése alapján a Portfolio.
A kelet-közép-európai, valamint a délkelet-európai térség államai a teljes népességük 5 százalékát vesztették el, leginkább a fiatalok és a magasan képzettek közül. A teljes térségben ez némileg több mint 20 millió lakost érint, közülük 80 százalék Nyugat-Európába, 10 százalék az Egyesült Államokba emigrált. A legjellemzőbb csoportok között az orvosok, építészek és mérnökök találhatók.
Mindössze 105 fiatal jött haza a kormány hívására
Hiába dolgozik közel egy debrecennyi magyar csak Londonban, mindössze 105-en tértek haza a kormány közvetítésével kínált állások miatt. A Gyere Haza, fiatal! program nagyjából 100 millió forintos kerettel működik, és 134 partnercég magyarországi állásait kínálja a külföldön élő fiataloknak a nemzetgazdasági tárca és az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.közvetítésével.
A kivándorolt magyarok is rengeteg pénzt utalnak haza a családjuknak, de ez meg sem közelíti Moldovát, ahol a hazai GDP 25 százalékát tette ki a nyugatabbra megkeresett, majd hazautalt pénz. Mivel a fiatalok mennek el, így az otthonmaradóknak több nyugdíjjárulékot kell fizetnie, hogy fenntartható maradjon a nyugdíjrendszer.
Az agyelszívás pedig jelentős munkaerőhiányt alakíthat ki egyes szakterületeken, melyek az ország fejlődésének záloga lenne.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
