Diploma után is ingyen szerezhettek szakmát?

Felsőfokú végzettséggel is ingyen végezhetitek el az első OKJ-s képzést? Fogynak-e közben az állami félévek? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Stiller Ákos

Most fogok diplomázni, de OKJ-s képzésen szeretnék még egy szakmát szerezni. Fizetnem kell?

Ha iskolarendszerű képzésben tanulsz, és ez lesz az első OKJ-s szakképesítésed, akkor nem. Nappali tagozaton 21 éves korig tanulhatsz ingyen, utána erre esti vagy levelező tagozaton van lehetőség.

Jó hír, hogy az OKJ-s tanfolyammal nem fogynak a felsőoktatásban felhasználható állami félévek sem, sőt, ha később a szakterület alapszakjára jelentkeztek, a szakképesítésért akár 24 többletpontot is kaphattok.

Az iskolarendszerű OKJ-s képzések általában szeptemberben indulnak, és augusztusig jelentkezhettek rájuk. Felvételi nincs, de néhány tanfolyam esetében tarthatnak alkalmassági vizsgát.

Az ingyenes OKJ-ról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok.

Diploma helyett

Korábban sorozatban dolgoztuk fel a központi ponthatáros szakok területén választható OKJ-s képzéseket, itt olvashattok róluk:

Gazdaság és üzlet

Egészségügyi képzések

Oktatás és sport

Szociális szolgáltatások

Építészet, faipar, környezetvédelem, mezőgazdaság

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.