Óriási, mintegy kilencszeres különbség mutatkozik az Európai Unió tagállamai között a minimálbér összegét illetően; a legmagasabb kötelező minimálbért Luxemburgban fizetik, Magyarország a sereghajtók közé tartozik - derült ki az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) friss adataiból.
Az Eurostat abban a 22 tagországban vizsgálódott, amelyben törvény rögzíti a minimálisan kifizethető havibért a teljes munkaidőben foglalkoztatottak számára. Az idén januári állapotot tükröző felmérés szerint a legmagasabb összegű minimálbért Luxemburgban fizetik, havi 1999 eurót, a legkisebbet pedig Bulgáriában, 235 eurót.
Magyarország a 17. helyen áll a mintegy 412 eurós havi minimálbérével.
Az uniós statisztikai hivatal pénteken közzétett jelentésében három csoportba sorolták a tagországokat a bruttó minimálbér euróban számolt nagysága alapján. A havi 500 eurónál alacsonyabb minimálbért alkalmazó országok csoportjába tartozik Bulgária (235 euró), Románia (275), Lettország és Litvánia (380), Csehország (407), Magyarország (412), Horvátország (433), Szlovákia (435), Lengyelország (453) és Észtország (470).
Az 500 és 1000 euró közötti minimálbért előíró országok közé Portugália (650 euró), Görögország (684), Málta (736), Szlovénia (805), valamint Spanyolország (826) tartozik.
A legmagasabb, 1000 euró fölötti minimális bért fizető országok csoportjába hét állam tartozik: Nagy-Britannia (1397 euró), Franciaország (1480), Németország (1498), Belgium (1532), Hollandia (1552), Írország (1563) és Luxemburg (1999).
Összehasonlításképp: az Egyesült Államokban szövetségi szinten januárban 1192 eurónak megfelelő összeg volt a minimálbér.
Az Eurostat vásárlóerő-paritás (PPP) alapján is összehasonlította a minimálbéreket, vásárlóerő-egységben (PPS) mérve azokat. Az országonkénti eltérés így jóval alacsonyabb, immár csupán háromszoros, mivel figyelembe veszik az árszintek közötti különbségeket is. A legmagasabb minimálbért így is Luxemburg fizeti (1659 PPS), a legkisebbet pedig Bulgária (501 PPS). Magyarországon 723 PPS értékű a minimálbér, amellyel az ország a 14. helyre került a vizsgált tagállamok között.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
