Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
MTI / Szigetváry Zsolt
Összefüggés lehet a közép-kelet-európai EU-tagállamokból érkező munkavállalók nagy száma és a brit fiatalokat sújtó rekord munkanélküliség között egy brit kampányszervezet hétfőn megjelent elemzése szerint.
A MigrationWatch UK nevű konzervatív, a nagyarányú bevándorlást erőteljesen ellenző kampánycsoport becslése szerint 2004 - az első keleti EU-bővítési hullám - és 2011 harmadik negyedéve között 1,6 millióan érkezhettek az új tagállamokból munkavállalás céljából Nagy-Britanniába, és jóllehet közülük már sokan hazamentek, a nyolc kelet-európai EU-országban született tartós munkavállalók száma azonban ebben az időszakban így is nettó 600 ezerrel nőtt. Ugyanebben az időszakban a nyilvántartott fiatal brit munkanélküliek száma csaknem megkétszereződött, 575 ezerről egymillió fölé nőtt, ami rekord.
A MigrationWatch UK - amely ismertetője szerint csak a "mérsékelt és felügyelt bevándorlást" támogatja - maga is elismeri, hogy a fiatalkori munkanélküliség növekedésének fő oka a brit gazdaság recessziója volt. A nyolc új keleti tagállamból érkező munkavállalók betelepülésének karakterisztikái azonban arra utalnak, hogy beáramlásuk is jó eséllyel tényező lehetett - áll a Londonban hétfőn ismertetett elemzésben.
A szervezet e jellemzők közé sorolta, hogy a közép-kelet-európai munkavállalók körében "aránytalanul sok" a fiatal: 70 százalékuk 18-35 év közötti, miközben a teljes bevándorló népességen belül e korcsoport aránya egyharmados, a brit lakosság körében pedig nem egészen 25 százalék.
Mindemellett magasan képzettek: a keleti EU-tagállamokból érkezők tipikusan 19 éves korukban fejezik be iskolai tanulmányaikat, a nagy-britanniai születésű munkavállalók körében azonban 16 év a tanulmányaikat befejezők és munkába állók korátlaga.
A MigrationWatch UK szerint ráadásul a Közép-Kelet-Európából érkezők munkakészsége is "erőteljes", a munkához tanúsított hozzáállásukat a munkaadók "rendszeresen dicsérik", és emellett hajlandók alacsony bérekért dolgozni: 89 százalékuk heti 400 fontnál (150 ezer forintnál) kevesebbet keres, miközben a nagy-britanniai születésű alkalmazottak körében a heti 400 fontnál kevesebbért dolgozók aránya 57 százalék.
A MigrationWatch UK elismeri, hogy a munkanélküliség és a keleti bevándorlás közötti számszerű korreláció nem tekinthető az okozati összefüggés bizonyítékának. A szervezet szerint azonban tekintettel az ezekből az országokból érkezők "kedvező alkalmazhatósági jellemzőire" és fiatal korukra, az a következtetés sem hihető, hogy a közép-kelet-európai EU-munkavállalók beáramlásának semmilyen hatása nem volt a nagy-britanniai fiatalkori munkanélküliségre. A kampánycsoport szerint is azonban további beható kutatásokra van szükség a tényleges hatás pontos felmérésére.
Nagy-Britannia volt a legnagyobb olyan nyugati EU-tagország, amely a 2004-es bővítés után a lehetséges átmeneti létszámkorlátozásokkal nem élve, azonnal megnyitotta munkapiacát az akkor uniós taggá vált nyolc közép-kelet-európai ország, köztük Magyarország előtt. Az akkori munkáspárti brit kormány azonban előírta, hogy az új keleti tagországokból érkezők jóváhagyásra terjesszék be munkavállalási folyamodványukat a brit belügyminisztériumhoz. Ez mindazonáltal szinte formalitás volt: az eddigi évek átlagában a kérvények 96 százalékát elfogadta a hatóság.
A Munkáspárt vezette akkori brit kormány a keleti tagállamok felvétele előtt évi 5-13 ezer kelet-európai betelepülővel számolt, ez az előzetes becslés azonban igen óvatosnak bizonyult. A brit belügyminisztérium hivatalos adatai szerint legalább 800 ezer - a saját céget alapító egyszemélyes vállalkozókkal együtt több mint egymillió - kelet-európai munkavállaló érkezett Nagy-Britanniába a bővítés óta, kétharmaduk Lengyelországból.
Magyarországról az eddig rendelkezésre álló teljes évi adatok szerint 2004 és 2010 között összesen 54 ezren kérték nagy-britanniai munkavállalásuk bejegyzését.
A 2010-es parlamenti választásokon hatalomra került konzervatív-liberális brit kormánykoalíció már többször közölte, hogy a jövőbeni EU-bővítések során uniós taggá váló országok esetében - az eddigi gyakorlattal ellentétben - élni fog a munkavállalási célú bevándorlás átmeneti korlátozásának lehetőségével.
David Cameron konzervatív párti miniszterelnök több ízben kijelentette azt is, hogy ha 2004-ben a konzervatívok lettek volna kormányon, korlátozták volna a munkaerő-beáramlást az akkor felvett közép-kelet-európai tagállamokból.
