Meghökkentő adatok: a huszonévesek fele a szüleinél lakik

Munka- és önmegvalósítási lehetőségeikben bizakodóbbak voltak a 19-29 éves városi fiatalok az idei harmadik...

  • MTI
Stiller Ákos

Munka- és önmegvalósítási lehetőségeikben bizakodóbbak voltak a 19-29 éves városi fiatalok az idei harmadik negyedévben, de az önálló élet megteremtéséhez a körülményeket és lehetőségeiket nem látják kedvezőnek a pályakezdők - derül ki a K&H-nak a fiatalok elégedettségét és jólétét vizsgáló pályakezdők index felméréséből, amelyet 2013. harmadik negyedévében készítettek.

A fiatalok az önmegvalósítási lehetőségek tekintetében és a munkakörülményekben kismértékű pozitív előremozdulást éreztek az előző negyedévhez képest, így a K&H pályakezdők index +7 ponton állt 2013. harmadik negyedévében. Az önálló élet megteremtéséhez a körülményeket és lehetőségeiket nem látják kedvezőnek a pályakezdők, ez a részindex hosszabb távon is csökkenő tendenciát mutat.

A 19-29 éves városi fiatalok kevesebb mint fele költözött el szüleitől, saját lakással csak 19 százalékuk rendelkezik. Bár lakáskörülményeivel alig több mint egyharmaduk elégedett, lakásvásárlást csupán 13 százalék tervez a következő három évben, további 24 százalék nyilatkozott úgy, hogy talán belevág az ingatlanvételbe. A lakáshoz jutási lehetőségeikkel kapcsolatban a fiatalok majd fele gondolja, hogy ez nem fog változni a következő egy évben.

A fiatalok inkább magukban hisznek, nagyon kis részük - 4 százalékuk - gondolja azt, hogy az állam mindent megtesz azért, hogy segítse a fiatalokat az önálló élet megkezdésében. A munkanélkülieknek pedig csak 8 százaléka gondolja, hogy az állam minden tőle elvárhatót megtesz, hogy a munkanélküliek újra munkába állhassanak.

Nem hozott jobb értékeket a felmérés az anyagi biztonsággal kapcsolatban sem: a K&H pályakezdők jóléti indexét meghatározó részindexek közül tartósan ez áll a legalacsonyabb szinten. Az anyagi helyzetével mindössze a megkérdezettek 10 százaléka inkább vagy teljesen elégedett, előrelépésre ezen a téren 63 százalékuk vár az elkövetkező években.

A háztartása jövedelmével kapcsolatban csökkenésre számít 16 százalék, 17 százalék legfeljebb az infláció mértékével megegyező növekedést, 31 százalék pedig ezt meghaladót vár. Ezen a téren a nyugat-magyarországi fiatalok voltak a leginkább bizakodóak, az infláció feletti jövedelememelkedést 38 százalékuk említette, szemben a keleti országrész 25 százalékos értékével.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.