A "csendes generáció": pesszimisták, és egyre kevésbé akarnak továbbtanulni

A 15 és 29 év közötti magyar fiatalok többségét nem érdekli a politika, érzékelik generációjuk problémáit, de a...

  • MTI
Fülöp Máté

A 15 és 29 év közötti magyar fiatalok többségét nem érdekli a politika, érzékelik generációjuk problémáit, de a megoldásukban nem aktívak. Elfogadják szüleik életeszményét - összegezte a nyolcezer fiatal megkérdezésével készített tavalyi felmérés tapasztalatait a Kutatópont szerdán Budapesten.

Székely Levente, az ifjúságkutatással is foglalkozó piac- és véleménykutató cég kutatási igazgatója a Magyar Ifjúság 2012 című felmérésről beszámolva "új, csendes generációnak" nevezte a 15 és 29 év közötti fiatalokat, akik inkább otthon töltik szabadidejüket. Jövőképük bizonytalan, kevésbé köteleződnek el, és nem akarják megváltoztatni a jelenlegi társadalmi rendszert.

A Kutatópont négyévente végzett kutatásainak eredményeit negyedik alkalommal publikálták. A felmérések szerint folyamatosan csökken a párkapcsolatban élők aránya, az érintett korosztály 10 százaléka házas, 15 százaléknak pedig van gyermeke. A vizsgált fiatalok 63 százaléka szeretne házasságban élni, 18 százaléka bizonytalan, hogy kíván-e házasságot kötni. A válaszadók átlagosan 1,7 gyermeket szeretnének, 79 százalékuk szerint a gyermekvállalás hozzájárul az egyén boldogságához.

A felmérés szerint csökkent a fiatalok továbbtanulási hajlandósága. Ezt támasztja alá, hogy míg 2008-ban a megkérdezettek 50 százaléka szeretett volna továbbtanulni, 2012-re ez az arány 30 százalékra csökkent. A fiataloknak egyre tovább tart, hogy munkát találjanak, emiatt egyre pesszimistábbak és bizonytalanabbak is.

A magyar fiatalokra nem jellemző a mobilitás, hiszen többségük valószínűtlennek tartja a költözést, és nem tervez jelenlegi életéhez képest jelentős változást. Szabadidejüket a megkérdezettek nagyrészt otthon, televíziózással vagy internetezéssel töltik. Alig egyharmaduk sportol a kötelező testnevelésórákon kívül.

Többségük fontosnak gondolja a választásokon való részvételt, de jóval kevesebben vannak azok, akik el is mennének szavazni. Csupán a megkérdezettek 40 százaléka tartotta a demokráciát a legjobb társadalmi berendezkedésnek. Többségüket nem érdekli a politika, és szerintük a politikusokat sem érdekli a fiatalok véleménye. A megkérdezettek többségének megfelel szüleik életeszménye, alacsony azok aránya, akik azt elutasítják.

Székely András, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogy egyre több fiatal dohányzik, iszik alkoholt és fogyaszt drogokat. A 8-11. osztályos diákok 37 százaléka gyújtott már rá, szemben a 28 százalékos uniós átlaggal. Alkoholt 61 százalékuk fogyasztott már, ez szintén meghaladja az 57 százalékos európai átlagot.

A fiataloknál a balesetek után a második leggyakoribb halálok az öngyilkosság. Székely András hozzátette: a dohányzók és drogfogyasztók között kétszeres, míg az alkoholisták között másfélszeres az öngyilkosok aránya. A felmérés szerint öngyilkossággal a 15-29 év közötti férfiaknak 1,8, a nőknek 2,8 százaléka próbálkozott már.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.