A 15 és 29 év közötti magyar fiatalok többségét nem érdekli a politika, érzékelik generációjuk problémáit, de a...
A 15 és 29 év közötti magyar fiatalok többségét nem érdekli a politika, érzékelik generációjuk problémáit, de a megoldásukban nem aktívak. Elfogadják szüleik életeszményét - összegezte a nyolcezer fiatal megkérdezésével készített tavalyi felmérés tapasztalatait a Kutatópont szerdán Budapesten.
Székely Levente, az ifjúságkutatással is foglalkozó piac- és véleménykutató cég kutatási igazgatója a Magyar Ifjúság 2012 című felmérésről beszámolva "új, csendes generációnak" nevezte a 15 és 29 év közötti fiatalokat, akik inkább otthon töltik szabadidejüket. Jövőképük bizonytalan, kevésbé köteleződnek el, és nem akarják megváltoztatni a jelenlegi társadalmi rendszert.
A Kutatópont négyévente végzett kutatásainak eredményeit negyedik alkalommal publikálták. A felmérések szerint folyamatosan csökken a párkapcsolatban élők aránya, az érintett korosztály 10 százaléka házas, 15 százaléknak pedig van gyermeke. A vizsgált fiatalok 63 százaléka szeretne házasságban élni, 18 százaléka bizonytalan, hogy kíván-e házasságot kötni. A válaszadók átlagosan 1,7 gyermeket szeretnének, 79 százalékuk szerint a gyermekvállalás hozzájárul az egyén boldogságához.
A felmérés szerint csökkent a fiatalok továbbtanulási hajlandósága. Ezt támasztja alá, hogy míg 2008-ban a megkérdezettek 50 százaléka szeretett volna továbbtanulni, 2012-re ez az arány 30 százalékra csökkent. A fiataloknak egyre tovább tart, hogy munkát találjanak, emiatt egyre pesszimistábbak és bizonytalanabbak is.
A magyar fiatalokra nem jellemző a mobilitás, hiszen többségük valószínűtlennek tartja a költözést, és nem tervez jelenlegi életéhez képest jelentős változást. Szabadidejüket a megkérdezettek nagyrészt otthon, televíziózással vagy internetezéssel töltik. Alig egyharmaduk sportol a kötelező testnevelésórákon kívül.
Többségük fontosnak gondolja a választásokon való részvételt, de jóval kevesebben vannak azok, akik el is mennének szavazni. Csupán a megkérdezettek 40 százaléka tartotta a demokráciát a legjobb társadalmi berendezkedésnek. Többségüket nem érdekli a politika, és szerintük a politikusokat sem érdekli a fiatalok véleménye. A megkérdezettek többségének megfelel szüleik életeszménye, alacsony azok aránya, akik azt elutasítják.
Székely András, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogy egyre több fiatal dohányzik, iszik alkoholt és fogyaszt drogokat. A 8-11. osztályos diákok 37 százaléka gyújtott már rá, szemben a 28 százalékos uniós átlaggal. Alkoholt 61 százalékuk fogyasztott már, ez szintén meghaladja az 57 százalékos európai átlagot.
A fiataloknál a balesetek után a második leggyakoribb halálok az öngyilkosság. Székely András hozzátette: a dohányzók és drogfogyasztók között kétszeres, míg az alkoholisták között másfélszeres az öngyilkosok aránya. A felmérés szerint öngyilkossággal a 15-29 év közötti férfiaknak 1,8, a nőknek 2,8 százaléka próbálkozott már.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
