Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Fülöp Máté
A 15 és 29 év közötti magyar fiatalok többségét nem érdekli a politika, érzékelik generációjuk problémáit, de a megoldásukban nem aktívak. Elfogadják szüleik életeszményét - összegezte a nyolcezer fiatal megkérdezésével készített tavalyi felmérés tapasztalatait a Kutatópont szerdán Budapesten.
Székely Levente, az ifjúságkutatással is foglalkozó piac- és véleménykutató cég kutatási igazgatója a Magyar Ifjúság 2012 című felmérésről beszámolva "új, csendes generációnak" nevezte a 15 és 29 év közötti fiatalokat, akik inkább otthon töltik szabadidejüket. Jövőképük bizonytalan, kevésbé köteleződnek el, és nem akarják megváltoztatni a jelenlegi társadalmi rendszert.
A Kutatópont négyévente végzett kutatásainak eredményeit negyedik alkalommal publikálták. A felmérések szerint folyamatosan csökken a párkapcsolatban élők aránya, az érintett korosztály 10 százaléka házas, 15 százaléknak pedig van gyermeke. A vizsgált fiatalok 63 százaléka szeretne házasságban élni, 18 százaléka bizonytalan, hogy kíván-e házasságot kötni. A válaszadók átlagosan 1,7 gyermeket szeretnének, 79 százalékuk szerint a gyermekvállalás hozzájárul az egyén boldogságához.
A felmérés szerint csökkent a fiatalok továbbtanulási hajlandósága. Ezt támasztja alá, hogy míg 2008-ban a megkérdezettek 50 százaléka szeretett volna továbbtanulni, 2012-re ez az arány 30 százalékra csökkent. A fiataloknak egyre tovább tart, hogy munkát találjanak, emiatt egyre pesszimistábbak és bizonytalanabbak is.
A magyar fiatalokra nem jellemző a mobilitás, hiszen többségük valószínűtlennek tartja a költözést, és nem tervez jelenlegi életéhez képest jelentős változást. Szabadidejüket a megkérdezettek nagyrészt otthon, televíziózással vagy internetezéssel töltik. Alig egyharmaduk sportol a kötelező testnevelésórákon kívül.
Többségük fontosnak gondolja a választásokon való részvételt, de jóval kevesebben vannak azok, akik el is mennének szavazni. Csupán a megkérdezettek 40 százaléka tartotta a demokráciát a legjobb társadalmi berendezkedésnek. Többségüket nem érdekli a politika, és szerintük a politikusokat sem érdekli a fiatalok véleménye. A megkérdezettek többségének megfelel szüleik életeszménye, alacsony azok aránya, akik azt elutasítják.
Székely András, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogy egyre több fiatal dohányzik, iszik alkoholt és fogyaszt drogokat. A 8-11. osztályos diákok 37 százaléka gyújtott már rá, szemben a 28 százalékos uniós átlaggal. Alkoholt 61 százalékuk fogyasztott már, ez szintén meghaladja az 57 százalékos európai átlagot.
A fiataloknál a balesetek után a második leggyakoribb halálok az öngyilkosság. Székely András hozzátette: a dohányzók és drogfogyasztók között kétszeres, míg az alkoholisták között másfélszeres az öngyilkosok aránya. A felmérés szerint öngyilkossággal a 15-29 év közötti férfiaknak 1,8, a nőknek 2,8 százaléka próbálkozott már.
