A "csendes generáció": pesszimisták, és egyre kevésbé akarnak továbbtanulni

A 15 és 29 év közötti magyar fiatalok többségét nem érdekli a politika, érzékelik generációjuk problémáit, de a...

  • MTI
Fülöp Máté

A 15 és 29 év közötti magyar fiatalok többségét nem érdekli a politika, érzékelik generációjuk problémáit, de a megoldásukban nem aktívak. Elfogadják szüleik életeszményét - összegezte a nyolcezer fiatal megkérdezésével készített tavalyi felmérés tapasztalatait a Kutatópont szerdán Budapesten.

Székely Levente, az ifjúságkutatással is foglalkozó piac- és véleménykutató cég kutatási igazgatója a Magyar Ifjúság 2012 című felmérésről beszámolva "új, csendes generációnak" nevezte a 15 és 29 év közötti fiatalokat, akik inkább otthon töltik szabadidejüket. Jövőképük bizonytalan, kevésbé köteleződnek el, és nem akarják megváltoztatni a jelenlegi társadalmi rendszert.

A Kutatópont négyévente végzett kutatásainak eredményeit negyedik alkalommal publikálták. A felmérések szerint folyamatosan csökken a párkapcsolatban élők aránya, az érintett korosztály 10 százaléka házas, 15 százaléknak pedig van gyermeke. A vizsgált fiatalok 63 százaléka szeretne házasságban élni, 18 százaléka bizonytalan, hogy kíván-e házasságot kötni. A válaszadók átlagosan 1,7 gyermeket szeretnének, 79 százalékuk szerint a gyermekvállalás hozzájárul az egyén boldogságához.

A felmérés szerint csökkent a fiatalok továbbtanulási hajlandósága. Ezt támasztja alá, hogy míg 2008-ban a megkérdezettek 50 százaléka szeretett volna továbbtanulni, 2012-re ez az arány 30 százalékra csökkent. A fiataloknak egyre tovább tart, hogy munkát találjanak, emiatt egyre pesszimistábbak és bizonytalanabbak is.

A magyar fiatalokra nem jellemző a mobilitás, hiszen többségük valószínűtlennek tartja a költözést, és nem tervez jelenlegi életéhez képest jelentős változást. Szabadidejüket a megkérdezettek nagyrészt otthon, televíziózással vagy internetezéssel töltik. Alig egyharmaduk sportol a kötelező testnevelésórákon kívül.

Többségük fontosnak gondolja a választásokon való részvételt, de jóval kevesebben vannak azok, akik el is mennének szavazni. Csupán a megkérdezettek 40 százaléka tartotta a demokráciát a legjobb társadalmi berendezkedésnek. Többségüket nem érdekli a politika, és szerintük a politikusokat sem érdekli a fiatalok véleménye. A megkérdezettek többségének megfelel szüleik életeszménye, alacsony azok aránya, akik azt elutasítják.

Székely András, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogy egyre több fiatal dohányzik, iszik alkoholt és fogyaszt drogokat. A 8-11. osztályos diákok 37 százaléka gyújtott már rá, szemben a 28 százalékos uniós átlaggal. Alkoholt 61 százalékuk fogyasztott már, ez szintén meghaladja az 57 százalékos európai átlagot.

A fiataloknál a balesetek után a második leggyakoribb halálok az öngyilkosság. Székely András hozzátette: a dohányzók és drogfogyasztók között kétszeres, míg az alkoholisták között másfélszeres az öngyilkosok aránya. A felmérés szerint öngyilkossággal a 15-29 év közötti férfiaknak 1,8, a nőknek 2,8 százaléka próbálkozott már.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.