Volt olyan tudós, aki kiszámolta, a hobbitoknak mennyi kenyeret kellett enniük

Ha azt hitted, a brit tudósok kutatását nem tudja senki überelni, tévedtél. Két kutató ugyanis kiszámolta, mennyi kalória kellett a hobbitoknak ahhoz, hogy eljussanak Mordorba.

  • Eduline
hvg archív

A Gyűrűk Urában a hobbitok folyton arról panaszkodtak, mennyire éhesek. Egy új tanulmány szerint azonban nem is alaptalanul.

Bizony, volt két kutató, aki arra szánta az idejét, hogy kiszámolja, mennyi energiába került a Megyéből elmenni Mordorba. Skye Rosetti és Krisho Manaharan a Journal of Interdisciplinary Science Topicsban publikálta tanulmányát, mely szerint ahhoz, hogy a kilenctagú csapat eljusson Mordorba, 1 millió 780 ezer kalória kellett.

Még több érdekesség

Tudod miért svájciak védik a pápát?

A 4 napos iskolahéttől javulna a diákok teljesítménye

Ez sem úgy van, ahogy az iskolában tanultuk

Nagy képhamisítások: így buktak le a fotósok

Ez a hat ember mentette meg a világot egy nagy katasztrófától

A kutatók arra is figyeltek, hogy a csapat nem minden tagja volt hobbit, tehát hogy a különböző fajoknak más az energiaszükséglete. Rosetti és Manaharan egy korábbi tanulmányukat (A középföldei lények anyagcseréjének modellezése) felhasználva úgy becsülték meg, hogy egy hobbitnak naponta 1800 kalóriára van szüksége, míg egy tündének csak 1400-ra - írta az Index.

Hogy kiszámolhassák, mennyi energiát venne igénybe, amíg a teljes csapat eljut Völgyzugolyból Mordorba, az utazás egyes részeit erősen sarkították, és bizonyos történetszálakat egyszerűen kihagytak. Azzal az optimális forgatókönyvvel számoltak, hogy az expedíció mind a kilenc tagja eljut Mordorba.

A két kutató úgy becsülte meg, hogy egy lembas (amit a csapat a tündéktől kap Lothlórien erdejében) 2638,5 kalóriát tartalmaz; ennyit kell elfogyasztania egy felnőtt férfinak, aki egész nap kemény munkát végez. Hogy a Szövetség minden tagjának jusson belőle, összesen 675 vekni tündekenyérrel kell nekivágniuk az útnak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.