A magyar fiatalok mindössze három százaléka vállalt már külföldön munkát, de több mint egyharmaduk dolgozna szívesen...
A magyar fiatalok mindössze három százaléka vállalt már külföldön munkát, de több mint egyharmaduk dolgozna szívesen az országhatáron kívül a magasabb jövedelem és életszínvonal reményében - olvasható az Ipsos Zrt. országos felmérésében. Az oktatási államtitkár másfél hete jelentette be, hogy az államilag finanszírozott képzésben tanulóknak a diplomaszerzés után legalább hat, legfeljebb tizenkét évig kellene kötelezően magyarországi munkahelyen dolgozniuk - a részletekről itt olvashattok.
Több mint ötszáz, 15 és 25 év közötti fiatalt kérdeztek a külföldi munkavállalásról, nyelvtanulásról és példaképeikről 2011 negyedik negyedévében. Az Ipsos hétfői közleménye szerint a válaszadók közül legtöbben Európában maradnának; ötven százalékuk két évnél hosszabb időre tervezné távollétét, és a vendéglátásban helyezkedne el.
A felmérésből kiderül: a külföldi munkavállalás elsősorban a magasabb kereset (98 százalék) és életszínvonal (78 százalék) miatt vonzza a fiatalokat; míg 40 százalék azért menne, hogy nyelvet tanuljon, egyharmaduk azért, hogy külföldi tapasztalatot szerezzen, amit később kamatoztathat.
A fiatalok 35 százaléka a vendéglátásban szeretne elhelyezkedni, egynegyedük pedig a szolgáltatás vagy kereskedelem területén; egyötödük alkalmi vagy diákmunkát, 17 százalékuk pedig gyermekfelügyeletet vállalna, és építőipari területre jelentkeznének még néhányan. A legtöbben Európában vállalnának munkát, az első helyen Anglia áll, megelőzve Németországot és Ausztriát - derül ki a válaszokból.
A születések számának drasztikus csökkenése és az átgondolatlan intézményfenntartás miatt a jelenlegi iskolaszerkezet fenntarthatatlanná vált – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a szakszervezet által szervezett konferencián, aki kitért arra is, hogy Európában Magyarországon az egyik legmagasabb a visszafoglalkoztatott nyugdíjas pedagógusok aránya.
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséről, az osztálylétszámok betartásáról és a gyógypedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentéséről is tartalmaz felvetéseket az a 10 pontos javaslatcsomag, amelyet az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium munkacsoportja állított össze.
Közzétette a 2027-es tavaszi érettségi első nyilvános vizsgaanyagait az Oktatási Hivatal. Egyelőre három tantárgyhoz kapcsolódó dokumentumok érhetők el: magyar nyelv és irodalomból a szóbeli tételcímek, digitális kultúrából a használható szoftverek listái, mozgóképkultúra és médiaismeretből pedig a gyakorlati vizsgafeladatok.
Tizenöt év telt el a központi írásbelim óta, mégis a mai napig magammal cipelem annak a következményeit, hogy 13-14 évesen sikerült elhinnem: azon az egy vizsgán múlik az egész életem. Persze nem így lett. Nyomot viszont hagyott. Vélemény.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Akár bruttó egymillió forintos pénzjutalom is járhat egyes szakmai elismerések mellé. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet a díjazottak számát, a jutalmak összegét és az átadás feltételeit is szabályozza.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
