A 25 éven aluliak harmada rosszul járna Hoffmannék tervével

A magyar fiatalok mindössze három százaléka vállalt már külföldön munkát, de több mint egyharmaduk dolgozna szívesen...

  • MTI
MTI / Filep István

A magyar fiatalok mindössze három százaléka vállalt már külföldön munkát, de több mint egyharmaduk dolgozna szívesen az országhatáron kívül a magasabb jövedelem és életszínvonal reményében - olvasható az Ipsos Zrt. országos felmérésében. Az oktatási államtitkár másfél hete jelentette be, hogy az államilag finanszírozott képzésben tanulóknak a diplomaszerzés után legalább hat, legfeljebb tizenkét évig kellene kötelezően magyarországi munkahelyen dolgozniuk - a részletekről itt olvashattok.

Több mint ötszáz, 15 és 25 év közötti fiatalt kérdeztek a külföldi munkavállalásról, nyelvtanulásról és példaképeikről 2011 negyedik negyedévében. Az Ipsos hétfői közleménye szerint a válaszadók közül legtöbben Európában maradnának; ötven százalékuk két évnél hosszabb időre tervezné távollétét, és a vendéglátásban helyezkedne el.

A felmérésből kiderül: a külföldi munkavállalás elsősorban a magasabb kereset (98 százalék) és életszínvonal (78 százalék) miatt vonzza a fiatalokat; míg 40 százalék azért menne, hogy nyelvet tanuljon, egyharmaduk azért, hogy külföldi tapasztalatot szerezzen, amit később kamatoztathat.

A fiatalok 35 százaléka a vendéglátásban szeretne elhelyezkedni, egynegyedük pedig a szolgáltatás vagy kereskedelem területén; egyötödük alkalmi vagy diákmunkát, 17 százalékuk pedig gyermekfelügyeletet vállalna, és építőipari területre jelentkeznének még néhányan. A legtöbben Európában vállalnának munkát, az első helyen Anglia áll, megelőzve Németországot és Ausztriát - derül ki a válaszokból.

Hozzászólások

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

„Attól nem lesz olvasó senki, ha tudja, hogy hívták az adott Móricz-regény főhősét”

Kevesebb kötelező tananyag, több tanári szabadság és akár populáris irodalom is kellene a magyarórákra Szilágyi Zsófia szerint. Az irodalomtörténész szerint tévedés a Légy jó mindhaláligot ifjúsági regényként kezelni, a lexikális tudást mérő érettségi tesztek nem nevelnek olvasókat, miközben a sorozatok egyre inkább kiszorítják a könyveket a fiatalok életéből.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?