A magyar fiatalok mindössze három százaléka vállalt már külföldön munkát, de több mint egyharmaduk dolgozna szívesen...
A magyar fiatalok mindössze három százaléka vállalt már külföldön munkát, de több mint egyharmaduk dolgozna szívesen az országhatáron kívül a magasabb jövedelem és életszínvonal reményében - olvasható az Ipsos Zrt. országos felmérésében. Az oktatási államtitkár másfél hete jelentette be, hogy az államilag finanszírozott képzésben tanulóknak a diplomaszerzés után legalább hat, legfeljebb tizenkét évig kellene kötelezően magyarországi munkahelyen dolgozniuk - a részletekről itt olvashattok.
Több mint ötszáz, 15 és 25 év közötti fiatalt kérdeztek a külföldi munkavállalásról, nyelvtanulásról és példaképeikről 2011 negyedik negyedévében. Az Ipsos hétfői közleménye szerint a válaszadók közül legtöbben Európában maradnának; ötven százalékuk két évnél hosszabb időre tervezné távollétét, és a vendéglátásban helyezkedne el.
A felmérésből kiderül: a külföldi munkavállalás elsősorban a magasabb kereset (98 százalék) és életszínvonal (78 százalék) miatt vonzza a fiatalokat; míg 40 százalék azért menne, hogy nyelvet tanuljon, egyharmaduk azért, hogy külföldi tapasztalatot szerezzen, amit később kamatoztathat.
A fiatalok 35 százaléka a vendéglátásban szeretne elhelyezkedni, egynegyedük pedig a szolgáltatás vagy kereskedelem területén; egyötödük alkalmi vagy diákmunkát, 17 százalékuk pedig gyermekfelügyeletet vállalna, és építőipari területre jelentkeznének még néhányan. A legtöbben Európában vállalnának munkát, az első helyen Anglia áll, megelőzve Németországot és Ausztriát - derül ki a válaszokból.
Egy érettségire felkészítő matekóra ára magántanárnál 4–8 ezer forint között mozog, de annak, aki emelt bioszra készül, még inkább a zsebébe kell nyúlnia, hiszen egy 90 perces alkalomért akár 13 ezer forintot is elkérhetnek. Megkérdeztünk érettségi előtt álló diákokat, hogyan készülnek az iskolán kívül a májusi vizsgákra.
Miután nagy felháborodást keltett a bocskaikerti ovi udvarán megjelent, Magyar Pétert lejárató óriásplakát, megkerestük kérdéseinkkel az érintett óvodát. Végül a helyi önkormányzat közleményét továbbították, amelyben azt írják, a hirdetőfelületen megjelenő adattartalomért ők nem tartoznak felelősséggel.
Egy három évtizede pályán lévő óvónő tapasztalatai szerint egyre több iskolaéretlen gyereket küldenek kötelezően az iskolába, a szakma minősége pedig a felhígulás veszélyével küzd.
A tíz legnagyobb hazai egyetem közül nyolcban kizárólag a gazdaságtudományi képzéseken nőtt az állami férőhelyek száma, miközben a többi szakterületen a keretszámok változatlanok maradtak az előző évhez képest.
A rendelettervezetet február 24-ig lehetett véleményezni.
Mutatjuk, kik mehetnek a szóbelire az ELTE Radnótiba.
A kormányinfón kiderült, hogy nem egyszerre utalják a pedagógusoknak a kompenzációt.
Hiába kap minden pedagógus bruttó 152 ezer forintos egyszeri juttatást április elején, a tényleges hatása korántsem lesz egyforma.
Nemcsak a nyári karbantartási munkálatok igényeit kell összegyűjteniük, hanem a költségeket is pontosan ki kell számolniuk.
