Öt játék, amit ma már alig ismernek a gyerekek

Összeszedtünk 5 olyan szabadtéri játékot, amit ma már nem is ismerenek a gyerekek, vagy csak nagyon kevesen. Egy kis nosztalgia azoknak, akik még játszották ezeket.

  • Eduline
hvg.hu

1. Király, Kókirály, adj katonát!

Ezt a játékot két csapat játsza. Egymással szemben feláll a két csapat, úgy, hogy egymás kezét fogják. Kiválasztanak maguk közül 1-1 csapatkapitányt, akik előzetesen elosztották a csapatokat, a későbbiekben nekik kell megkérni az ellenfél csapatát, hogy "Király, király, adj katonát!". Erre a másik csapatkapitány válaszol: "Magamat vagy rongyos bakát?". Az előző csapat eldönti, hogy kit választanak, ha azt mondják, "magadat!", akkor a csapatkapitánynak, ha azt, hogy "Rongyos bakát!", akkor egy játékosnak kell belefutnia a másik csapat sorfalába lehetőleg úgy, hogy a lánc elszakadjon. Ha ez sikerül, a szakadási pontál álló 2 ember közül választ egyet, és magával viszi, így a kiválasztott játékosnak már a másik csapattal kell együttműködnie. Az a csapat győz, aki előbb megszerzi a másik csapat embereit.

2. Láncfogi

Az előző játékhoz hasonlóan itt is láncot alkotnak a játékosok, azonban itt csak egy párral indul a játék. A kiválasztott 2 fogó kézenfogva megpróbálja elkapni a többi embert, akit sikerül megfogni, az beáll a láncba. Minél hosszabb a lánc, annál nehezebb a mozgás, viszont a lánc két szélén álló emberek bármelyike megfoghatja a még szabad játékosokat. Bekerítés ér, azonban ha a lánc elszakad, és valakit így sikerül elkapni, az nem számít, szaladhat tovább.

3. Kelj fel, Jancsi!

Ezt a játékot akár már 4 ember is tudja játszani, azonban ez is úgy jó, ha minél többen részt vesznek benne. Önkéntes alapon vagy kiszámolóval kiválasztanak maguk közül egy Jancsit, aki adott távolságra a többiektől háttal áll meg. A többiek egy vonal mögött egymás mellé állnak, Jancsi hangosan azt mondja, "Kelj fel Jancsi!", valaki a vonal mögött állók közül megkérdezi, hogy "Hány órára!" ,erre Jancsi válaszol az előzetesen megvitatott mértékek alapján. Például: 2 hordó előre (a játékos kettőt fordul a tengelye körül, miközben Jancsi felé közelít), 3 pipi előre (a játékos cipője orra elé helyezgetve lábát, lelépi a három kis lépést), 1 tigris hátra (a játékos egy nagyot ugrik hátra), maradj az ágyban (a játékos kimarad), legégett a házad (a játékosnak vissza kell állnia a vonal mögé, és előről kezdeni). A játék lényege, hogy a háttal álló Jancsi nem tudhatja, éppen kinek ad utasítást arra, hogy lépjen, hiszen a soron következő játékos helyett mindig más kérdezi meg, hogy "Hány órára?", illetve Jancsi azt sem tudja, hogy ki mekkorákat tud lépni, vagy aktuálisan milyen közel áll hozzá. A játékban az győz, aki először eléri Jancsi vállát ,így ő lesz az új Jancsi.

4. Tűz, víz, repülő

Előzetes megbeszélés alapján a játékosok a "Tűz!" "Víz!" "Repülő!" felkiálltásokra például  felállnak egy padra, beállnak egy vonal mögé és lehasalnak, aki a legutolsóként reagál, kiesik. A legutolsó ember győz.

5. Ipiapacs

Ez a játék egyfajta bújócska-fogócska. A játékosok kiválasztanak maguk közül egy fogót, aki csukott szemmel elszámol 100-ig, addig a többiek elbújnak. Ha a fogó megtalálja a búvóhelyüket és észreveszi őket, akkor el kell kapnia őket míg akiket észrevettek futva menekülhetnek. Csak akkor esnek ki, ha a fogó megérinti a vállukat, azonban ha vissza tudnak futni arra a hekyre, ahol a fogó számolt és megérintik azt a pontot amiben megegyeztek (legyen ez egy fa vagy játszótéri elem, falrész), valamint azt mondják "1-2-3 Ipiapacs!" akkor biztonságban vannak. Az veszít akit a fogónak sikerül megérintenie. A következő körben ő lesz a fogó.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.