2050-ig biztosítana stabil finanszírozást és működési kereteket a magyar kutatás számára az a megállapodás, amelyet a kormány a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal írt alá.
Hankó Balázs közösségi oldalán számolt be arról, hogy keretmegállapodást és közfeladat-finanszírozási szerződést kötöttek a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal. A megállapodás 25 évre, egészen 2050-ig szól, és a célja a magyar tudományos és innovációs rendszer hosszú távú stabilitásának, kiszámíthatóságának és rugalmasságának megteremtése.
A poszt szerint a szerződés összesen 523 milliárd forintnyi forrást rögzít, amelyhez konkrét teljesítményelvárások is társulnak. Ezek között szerepel a szabadalmak számának növelése, az innovációs tevékenység erősítése, a nemzetközi tudományos jelenlét fokozása, valamint a fiatalok nagyobb arányú bevonása a kutatásba.
A megállapodásban számszerű célokat is meghatároztak: 2031-ig évente 140 szabadalom elérését, 10 milliárd forint külső bevétel bevonását, 600 doktorandusz aktív részvételét, valamint 3500 középiskolás diák bekapcsolódását tűzték ki a HUN-REN munkájába.
Hankó Balázs hangsúlyozta, hogy a kialakított struktúra nem alapítványi modellre épül, hanem állami partnerség keretében működik. A megfogalmazás szerint a cél egy olyan rendszer létrehozása, amely egyszerre szolgálja a magyar tudomány megerősítését, a gazdasági versenyképesség növelését és a hosszú távú fejlődést.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
