Remek ugródeszka is lehet, ha utána egyetemet is szeretnétek végezni.
A szakképzést sokan az általános eljárás és a pótfelvételi utáni mentőövként tartják számon, pedig rengeteg lehetőség rejlik benne. Ráadásul az első két szakmát teljesen ingyenesen lehet elsajátítani, ami a magas egyetemi árak mellett egy remek alternatívának tűnhet.
Három nappal hosszabb lesz, mint tavaly – így alakul a 2025/2026-os szakképzési tanév rendje
A Képző és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium, azaz Kisképzőben is ilyen lehetőségeket találnak azok, akiket főleg a művészeti irány érdekel. Jelenleg államilag támogatott, esti tanrendű, érettségi utáni szakmai felnőttoktatás keretében az alábbi szakokra lehet jelentkezni egészen augusztus 18. éjfélig:
„Nagyon magas színvonalú a képzés, ezt az is bizonyítja, hogy mindenkit az évfolyamunkon, aki utána tovább szeretett volna egyetemen tanulni fotósként, azt fel is vették a választott intézményébe” – mesélte egy tavaly fotós képzésen itt végzett tanuló.
A művészeti és médiafotográfus szakmairány nem csak gyakorlati oktatás folyik. Többek között a tanulók megismerkedhetnek a művészettörténeti korszakokkal, tanulnak anyagismeretet és elsajátíthatják a szakmai kommunikációt, illetve, hogy hogyan prezentáljanak jól egy munka során. Gyakorlati szempontból pedig nem csak a fotózást kell kívül-belül megismerjék.
Előbb meg kell tanulják érezni a teret, majd azt ábrázolni rajzolás, festés és mintázás útján. Illetve foglalkozniuk kell az emberábrázolással is. Ha mindezeket elsajátították, utána térhetnek majd rá a fotózás elméleti és gyakorlati oktatására.
A szakmairányok pontos leírását, hogy mit is tartalmaznak pontosan a képzések, a honlapon tudjátok elolvasni.
Mint már említettük a képzésekre augusztus 18-ig lehet jelentkezni. Első körben ennek az űrlapnak a kitöltésével, utána pedig egy szakmai önéletrajzot és egy portfoliót kell elküldeni az oldalon megadott email címre. A jelentkezés lezárulta után augusztus 22-én kiértesítik a jelentkezőket a személyes meghallgatásra, amit 25-én bonyolítanak le. A felvételi eredményekről már másnap tájékoztatják a jelentkezőket.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
