A pedagógus-továbbképzések rendszerét átalakító kormányrendelet új szabályai miatt az Örkény programját nem engedik tovább működni, így jövőre már nem minősül akkreditált képzésnek. A színház azonban nem adja fel.
Az Örkény István Színház saját, „A színház iskolája” című, eddig akkreditált továbbképzésének jövője vált bizonytalanná a januárban hatályba lépett jogszabály miatt.
Ezek voltak a legnépszerűbb pedagógus továbbképzések 2024-ben
A színház közleménye szerint az elmúlt öt évben a program keretében rengeteg elkötelezett, művészeti nevelésre nyitott tanárral dolgoztak együtt, akik diákjaikkal közösen, aktívan kapcsolódtak be a színházi élmények feldolgozásába. Az akkreditált képzés most viszont kikerült a hivatalos kínálatból – annak ellenére, hogy az Örkény vállalta volna az új feltételeket is, köztük a díjazás nélküli működést.
A 2025 januárjában megjelent kormányrendelet értelmében a pedagógus-továbbképzések szervezése ezentúl kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre és az Oktatási Hivatalra tartozik. Az akkreditációk lejárta után csak azok a képzések maradhatnak, amelyekhez az Oktatási Hivatal (OH) külön szerződést köt a szervezővel.
A színház beszámolója szerint három feltételnek kell megfelelnie azoknak a szervezeteknek, amelyek továbbra is pedagógus-továbbképzést szeretnének indítani az Oktatási Hivatal jóváhagyásával:
A színház állítása szerint több egyeztetést is folytattak az Oktatási Hivatallal, és elvben minden feltételt teljesítettek. A minisztériumi jóváhagyás azonban végül elmaradt, sőt – egy írásos elutasítást kaptak, amely szerint „nem indokolt” új színházpedagógiai képzés elindítása, mivel már „számos hasonló” szerepel az OH nyilvántartásában.
A döntés miatt a program az eddigi formájában nem folytatódhat, de az Örkény Színház nem zárja le a pedagógusokkal való közös munkát. Szeptembertől új formában, tanári tréningekkel és évadkövető programokkal várják a tanárokat – immár az akkreditált továbbképzési rendszer keretein kívül. Emellett megalakítják az Örkény Színház Pedagógustanácsát is, hogy a jövőben is legyen tere és hangja a színházpedagógiai együttműködésnek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
