Milyen esetben ingyenes a szakmatanulás?

Ha nem sikerült az egyetemi felvételi, több okból is érdemes lehet valamilyen szakmát szereznetek.

  • Székács Linda

A július 24-i ponthatárhúzást követően augusztus 29-én az is kiderül, kik jutottak be valamelyik egyetemre a pótfelvételin.

Ha második próbálkozásra sem sikerült elég pontot elérni, dönthettek úgy, hogy a következő felvételi időszakig is hasznosan töltitek az időtöket és belevágtok valamilyen szakma elsajátításába. Ez azért is hasznos, mert a legtöbb egyetem a választott szakhoz releváns szakmát intézményi pontokkal jutalmazza, így ha azért nem jutottatok be, mert nem lett elég pontotok, de nem szeretnétek újraérettségizni, kiváló lehetőség lehet, ha elvégeztek egy olyan szakmát, amiért járnak extra pontok.

Mindezt ráadásul ingyen tehetitek, ha még nincs, vagy csak egy szakmával rendelkeztek.

"Az állam az általa, illetve az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben folyó szakképzés keretei között biztosítja a szakmaszerzés ingyenes lehetőségét. Az első kettő szakma megszerzése - ideértve az ahhoz kapcsolódó előkészítő évfolyamban, illetve a műhelyiskolában való részvételt is - az első szakmai vizsga befejezéséig, a második szakma esetén legfeljebb három tanéven keresztül ingyenes, valamint a szakképző intézményben szervezett szakmai képzéshez kapcsolódó első szakképesítés megszerzése az első képesítő vizsga befejezéséig ingyenes" - írja a honlapján az Innovatív Képzéstámogató Központ.

A szakmatanulásról bővebben az alábbi cikkünkben olvashattok:

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.