Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Nagy port kavart Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tervezete, amelynek értelmében bizonyos szakmákban szakmai felügyelet mellett ne kelljen képesítés az adott munkavállalónak az alábbi esetekben:
- Biológiai termékek előállítása
- Cukrászati készítmények, sütemények, fagylalt készítése
- Épületbádogos, ipari bádogos szerkezetek, háztartási bádogos szerkezetek készítése és javítása
- Kézápolás és műkörömépítés
- Szénsavtermelés és- feldolgozás
- Épületek, építmények kül- és beltéri felületeinek festése, mázolása
- Villamos gépek és készülékek karbantartása, üzemeltetése, telepítése névleges áramtól függetlenül
- Villamos hajtású és hibrid hajtásláncú gépjárművek feszültségmentesítése (kivételek a tervezetben)
- Villamos gépek és készülékek karbantartása, üzemeltetése, telepítése kisfeszültségű hálózaton (fázisonként 63 A névleges áramig)
Az iparban rengeteg az üres álláshely
Hogy miért van erre szükség? A KSH 2023 második negyedévi jelentéséből kiderült, hogy a legtöbb üres pozíció továbbra is az iparban van, ahol 18130 üres álláshelyet tartanak nyilván. A képzeletbeli dobogó második helyén a szállítás, raktározás áll 4857 üres álláshellyel, míg a kereskedelem, járműjavítási szektorban 4719 pozíció maradt betöltetlen. A számokból látszik a hazai gyárakban égető szükség lenne a dolgos kezekre.
A képesítések lazítását nem először alkalmazza a kormány, hogy enyhítse az adott területen a munkaerőhiányt. Az új pedagógus életpályatörvény (státusztörvény) értelmében több helyen még pedagógusdiploma sem kell ahhoz, hogy valaki tanítson. Például testnevelésórát taníthat edző is.A természettudományos tantárgyak esetében pedig taníthat olyan is, akinek csak például biológia vagy kémia szakon szerzett diplomája van, és vállalja, hogy 5 éven belül megszerzi a tanári szakképzettséget is.
Összhangban van az uniós irányelvekkel
Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének (FVSZ) elnöke kiemelte, hogy a tervezet összhangban van az uniós irányelvekkel (sőt, kötelezettségszegési eljárás is várható lenne), hiszen az úgynevezett szabályozott szakmák száma Magyarországon még mindig magas, 400 feletti. Ehhez képest az európai átlag 200 körül mozog.
Magyarországon - sok minden máshoz hasonlóan - ez a terület is túl van szabályozva. Szakpolitikai cél, hogy a szabályozott szakmák száma csökkenjen.
- emelte ki Zsuffa, majd hozzátette, hogy a tervezet kapcsán többször is fókuszba került a villanyszerelés.
A mostani javaslat az elnök szerint nem azt szeretné eltörölni, hogy annak a villanyszerelőnek, aki a házhoz kijön, ne legyen szüksége papírra, hanem megoldást kínálna például a gyárak, üzemek számára. Vagyis a feltétel eltörlése nem azt jelenti, hogy nem kell érteni pl. a villamos gépek javításához, hanem azt, hogy a tevékenység szakszerű elvégzése a munkáltató/szolgáltató felelőssége.
Egy gyári karbantartói munkára eddig olyan embert kellett fölvenni, akinek volt villanyszerelői végzettsége, miközben a feladatot akár egy 80-120 órás belső képzés után bárki el tudta volna végezni
– tette hozzá az FVSZ elnöke.
Tanulás munka közben
A tervezet szerint ezeket a feladatokat olyan szakember felügyelete mellett lehet ellátni, akinek megvan a szükséges végzettsége.
Tekinthetjük ezt egyfajta mester és tanítvány helyzetnek, de kényszermegoldásnak is, amivel a cégek megpróbálják kezelni a munkaerőhiányt. Minden csak nézőpont kérdése.
– mondta a szakember, aki szerint a mostani tervezet nem arról szól, hogy nem kell papír, hanem sokkal inkább arról, hogy el lehet kezdeni bizonyos szakmákat, amelyek egyébként a jövőben várhatóan nem lesznek szabályozottak, akkor is, ha valakinek nincs meg hozzá végzettsége, mindezt valakinek a felügyelete mellett. Így a tanulás kvázi munka közben valósul meg. Azt meg minden vállalat eldöntheti, hogy ez mennyire éri meg neki.
Nincsen se negatív, se pozitív diszkrimináció
Az elnök szerint a mostani javaslat közvetve elősegítheti a szakképzetlen külföldiek alkalmazását a gyárakban. de azt nem szabad elfelejteni, hogy az úgynevezett harmadik országból például a Fülöp-szigetekről, Indonéziából érkezőknek is ugyanolyan szabályoknak kell megfelelniük, mint a magyaroknak.
„Nincs se negatív, se pozitív diszkrimináció ebben az ügyben. Inkább az a kérdés, hogy ha valaki képzett-e vagy sem, vagy ha egy harmadik országban szerezte a képesítését, az mennyire felel a hazai és az uniós normáknak – jegyezte meg Zsuffa Ákos.
