Baj vagy megoldás egy piaci helyzetre, ha például egy gyári karbantartónak nincsen villanyszerelői képesítése? A témával kapcsolatban Zsuffa Ákost, a Felnőttképzők Szövetségének (FVSZ) elnökét kérdeztük.
Nagy port kavart Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tervezete, amelynek értelmében bizonyos szakmákban szakmai felügyelet mellett ne kelljen képesítés az adott munkavállalónak az alábbi esetekben:
Az iparban rengeteg az üres álláshely
Hogy miért van erre szükség? A KSH 2023 második negyedévi jelentéséből kiderült, hogy a legtöbb üres pozíció továbbra is az iparban van, ahol 18130 üres álláshelyet tartanak nyilván. A képzeletbeli dobogó második helyén a szállítás, raktározás áll 4857 üres álláshellyel, míg a kereskedelem, járműjavítási szektorban 4719 pozíció maradt betöltetlen. A számokból látszik a hazai gyárakban égető szükség lenne a dolgos kezekre.
A képesítések lazítását nem először alkalmazza a kormány, hogy enyhítse az adott területen a munkaerőhiányt. Az új pedagógus életpályatörvény (státusztörvény) értelmében több helyen még pedagógusdiploma sem kell ahhoz, hogy valaki tanítson. Például testnevelésórát taníthat edző is.A természettudományos tantárgyak esetében pedig taníthat olyan is, akinek csak például biológia vagy kémia szakon szerzett diplomája van, és vállalja, hogy 5 éven belül megszerzi a tanári szakképzettséget is.
Összhangban van az uniós irányelvekkel
Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének (FVSZ) elnöke kiemelte, hogy a tervezet összhangban van az uniós irányelvekkel (sőt, kötelezettségszegési eljárás is várható lenne), hiszen az úgynevezett szabályozott szakmák száma Magyarországon még mindig magas, 400 feletti. Ehhez képest az európai átlag 200 körül mozog.
Magyarországon - sok minden máshoz hasonlóan - ez a terület is túl van szabályozva. Szakpolitikai cél, hogy a szabályozott szakmák száma csökkenjen.
- emelte ki Zsuffa, majd hozzátette, hogy a tervezet kapcsán többször is fókuszba került a villanyszerelés.
A mostani javaslat az elnök szerint nem azt szeretné eltörölni, hogy annak a villanyszerelőnek, aki a házhoz kijön, ne legyen szüksége papírra, hanem megoldást kínálna például a gyárak, üzemek számára. Vagyis a feltétel eltörlése nem azt jelenti, hogy nem kell érteni pl. a villamos gépek javításához, hanem azt, hogy a tevékenység szakszerű elvégzése a munkáltató/szolgáltató felelőssége.
Egy gyári karbantartói munkára eddig olyan embert kellett fölvenni, akinek volt villanyszerelői végzettsége, miközben a feladatot akár egy 80-120 órás belső képzés után bárki el tudta volna végezni
– tette hozzá az FVSZ elnöke.
Tanulás munka közben
A tervezet szerint ezeket a feladatokat olyan szakember felügyelete mellett lehet ellátni, akinek megvan a szükséges végzettsége.
Tekinthetjük ezt egyfajta mester és tanítvány helyzetnek, de kényszermegoldásnak is, amivel a cégek megpróbálják kezelni a munkaerőhiányt. Minden csak nézőpont kérdése.
– mondta a szakember, aki szerint a mostani tervezet nem arról szól, hogy nem kell papír, hanem sokkal inkább arról, hogy el lehet kezdeni bizonyos szakmákat, amelyek egyébként a jövőben várhatóan nem lesznek szabályozottak, akkor is, ha valakinek nincs meg hozzá végzettsége, mindezt valakinek a felügyelete mellett. Így a tanulás kvázi munka közben valósul meg. Azt meg minden vállalat eldöntheti, hogy ez mennyire éri meg neki.
Nincsen se negatív, se pozitív diszkrimináció
Az elnök szerint a mostani javaslat közvetve elősegítheti a szakképzetlen külföldiek alkalmazását a gyárakban. de azt nem szabad elfelejteni, hogy az úgynevezett harmadik országból például a Fülöp-szigetekről, Indonéziából érkezőknek is ugyanolyan szabályoknak kell megfelelniük, mint a magyaroknak.
„Nincs se negatív, se pozitív diszkrimináció ebben az ügyben. Inkább az a kérdés, hogy ha valaki képzett-e vagy sem, vagy ha egy harmadik országban szerezte a képesítését, az mennyire felel a hazai és az uniós normáknak – jegyezte meg Zsuffa Ákos.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
