Az akkumulátorgyáraknak kedvezhet a kormány szakképzésekkel kapcsolatos új tervezete

Amennyiben elfogadják, szakképesítés nélkül is betölthetőek lesznek bizonyos munkakörök.

  • Székács Linda

Az épülő akkugyárakban foglalkoztatható külföldi munkavállalók helyzetét könnyítené meg Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azon benyújtott törvénytervezete, amely eltörölné a bizonyos munkakörök betöltéséhez szükséges szakképesítés szükségességét - hangzott el a keddi RTL Híradóban.

Ilyen például a(z)

  • villamos gépek és készülékek karbantartása, üzemeltetése, telepítése névleges áramtól függetlenül
  • villamos hajtású és hibrid hajtásláncú gépjárművek feszültségmentesítése (kivételek a tervezetben), és a
  • villamos gépek és készülékek karbantartása, üzemeltetése, telepítése kisfeszültségű hálózaton (fázisonként 63 A névleges áramig).

A módosításról Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke nyilatkozott, aki szerint az, hogy a képzetlen dolgozók munkáját egy szakképesítéssel rendelkezőnek kellene ellenőrizni egy "nagyon-nagyon veszélyes út," ami a munkabizonságot veszélyeztetné.

Egy marionettbábu-műsort fog eredményezni, ahol a szakképzetlen munkavállalók mögött ott van egy szerencsétlen szakképzett, akár még korosabb munkavállaló is, és az ő nyakába varrják a teljes felelősséget, hogy a termelés biztonságosan, szakképzetlen munkavállalókkal működjön. Ez elképesztő

- mondta.

A szakszervezeti elnök állítása szerint az intézkedés részben azt segítené, hogy ne kelljen szakképzési bizonyítványokat honosítani, másrészt pedig, hogy nem kell szakképzett munkavállalókat keresni külföldről, jók a képzetlenek is.

A gondok a szakképzéssel vannak

Székely szerint a munkaerőhiány oka a nem megfelelő oktatási rendszerben keresendő. Nógrádi József munkaerőpiaci szakértő szerint jelenleg 20 és 50 ezer között van az a szám, ahány szakképzett munkaerő hiányzik jelenleg a munkaerőpiacon.

"Elkezdtek szétszabdalni bizonyos munkaköröket, és amit korábban szakmunkás-segédek végeztek el, azok egyfajta betanított munkává avanzsálódtak, és onnantól fogva szakképesítés nélkül kezdték el ezeket a feladatokat végrehajtani"

- magyarázta a szakértő.

Az RTL megkeresésére a Gazdaságfejlesztési Minisztérium azt válaszolta, hogy a változtatás célja, hogy tovább növeljék a foglalkoztatottságot, hozzájárulva ezzel a gazdasági növekedéshez, illetve "a munkaalapú társadalom megerősítéséhez."

A tervezet szeptember 22-ig véleményezhető.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.