Amennyiben elfogadják, szakképesítés nélkül is betölthetőek lesznek bizonyos munkakörök.
Az épülő akkugyárakban foglalkoztatható külföldi munkavállalók helyzetét könnyítené meg Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azon benyújtott törvénytervezete, amely eltörölné a bizonyos munkakörök betöltéséhez szükséges szakképesítés szükségességét - hangzott el a keddi RTL Híradóban.
Ilyen például a(z)
A módosításról Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke nyilatkozott, aki szerint az, hogy a képzetlen dolgozók munkáját egy szakképesítéssel rendelkezőnek kellene ellenőrizni egy "nagyon-nagyon veszélyes út," ami a munkabizonságot veszélyeztetné.
Egy marionettbábu-műsort fog eredményezni, ahol a szakképzetlen munkavállalók mögött ott van egy szerencsétlen szakképzett, akár még korosabb munkavállaló is, és az ő nyakába varrják a teljes felelősséget, hogy a termelés biztonságosan, szakképzetlen munkavállalókkal működjön. Ez elképesztő
- mondta.
A szakszervezeti elnök állítása szerint az intézkedés részben azt segítené, hogy ne kelljen szakképzési bizonyítványokat honosítani, másrészt pedig, hogy nem kell szakképzett munkavállalókat keresni külföldről, jók a képzetlenek is.
A gondok a szakképzéssel vannak
Székely szerint a munkaerőhiány oka a nem megfelelő oktatási rendszerben keresendő. Nógrádi József munkaerőpiaci szakértő szerint jelenleg 20 és 50 ezer között van az a szám, ahány szakképzett munkaerő hiányzik jelenleg a munkaerőpiacon.
"Elkezdtek szétszabdalni bizonyos munkaköröket, és amit korábban szakmunkás-segédek végeztek el, azok egyfajta betanított munkává avanzsálódtak, és onnantól fogva szakképesítés nélkül kezdték el ezeket a feladatokat végrehajtani"
- magyarázta a szakértő.
Az RTL megkeresésére a Gazdaságfejlesztési Minisztérium azt válaszolta, hogy a változtatás célja, hogy tovább növeljék a foglalkoztatottságot, hozzájárulva ezzel a gazdasági növekedéshez, illetve "a munkaalapú társadalom megerősítéséhez."
A tervezet szeptember 22-ig véleményezhető.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
