Az akkumulátorgyáraknak kedvezhet a kormány szakképzésekkel kapcsolatos új tervezete

Amennyiben elfogadják, szakképesítés nélkül is betölthetőek lesznek bizonyos munkakörök.

  • Székács Linda

Az épülő akkugyárakban foglalkoztatható külföldi munkavállalók helyzetét könnyítené meg Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azon benyújtott törvénytervezete, amely eltörölné a bizonyos munkakörök betöltéséhez szükséges szakképesítés szükségességét - hangzott el a keddi RTL Híradóban.

Ilyen például a(z)

  • villamos gépek és készülékek karbantartása, üzemeltetése, telepítése névleges áramtól függetlenül
  • villamos hajtású és hibrid hajtásláncú gépjárművek feszültségmentesítése (kivételek a tervezetben), és a
  • villamos gépek és készülékek karbantartása, üzemeltetése, telepítése kisfeszültségű hálózaton (fázisonként 63 A névleges áramig).

A módosításról Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke nyilatkozott, aki szerint az, hogy a képzetlen dolgozók munkáját egy szakképesítéssel rendelkezőnek kellene ellenőrizni egy "nagyon-nagyon veszélyes út," ami a munkabizonságot veszélyeztetné.

Egy marionettbábu-műsort fog eredményezni, ahol a szakképzetlen munkavállalók mögött ott van egy szerencsétlen szakképzett, akár még korosabb munkavállaló is, és az ő nyakába varrják a teljes felelősséget, hogy a termelés biztonságosan, szakképzetlen munkavállalókkal működjön. Ez elképesztő

- mondta.

A szakszervezeti elnök állítása szerint az intézkedés részben azt segítené, hogy ne kelljen szakképzési bizonyítványokat honosítani, másrészt pedig, hogy nem kell szakképzett munkavállalókat keresni külföldről, jók a képzetlenek is.

A gondok a szakképzéssel vannak

Székely szerint a munkaerőhiány oka a nem megfelelő oktatási rendszerben keresendő. Nógrádi József munkaerőpiaci szakértő szerint jelenleg 20 és 50 ezer között van az a szám, ahány szakképzett munkaerő hiányzik jelenleg a munkaerőpiacon.

"Elkezdtek szétszabdalni bizonyos munkaköröket, és amit korábban szakmunkás-segédek végeztek el, azok egyfajta betanított munkává avanzsálódtak, és onnantól fogva szakképesítés nélkül kezdték el ezeket a feladatokat végrehajtani"

- magyarázta a szakértő.

Az RTL megkeresésére a Gazdaságfejlesztési Minisztérium azt válaszolta, hogy a változtatás célja, hogy tovább növeljék a foglalkoztatottságot, hozzájárulva ezzel a gazdasági növekedéshez, illetve "a munkaalapú társadalom megerősítéséhez."

A tervezet szeptember 22-ig véleményezhető.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.