Az akkumulátorgyáraknak kedvezhet a kormány szakképzésekkel kapcsolatos új tervezete

Amennyiben elfogadják, szakképesítés nélkül is betölthetőek lesznek bizonyos munkakörök.

  • Székács Linda

Az épülő akkugyárakban foglalkoztatható külföldi munkavállalók helyzetét könnyítené meg Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azon benyújtott törvénytervezete, amely eltörölné a bizonyos munkakörök betöltéséhez szükséges szakképesítés szükségességét - hangzott el a keddi RTL Híradóban.

Ilyen például a(z)

  • villamos gépek és készülékek karbantartása, üzemeltetése, telepítése névleges áramtól függetlenül
  • villamos hajtású és hibrid hajtásláncú gépjárművek feszültségmentesítése (kivételek a tervezetben), és a
  • villamos gépek és készülékek karbantartása, üzemeltetése, telepítése kisfeszültségű hálózaton (fázisonként 63 A névleges áramig).

A módosításról Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke nyilatkozott, aki szerint az, hogy a képzetlen dolgozók munkáját egy szakképesítéssel rendelkezőnek kellene ellenőrizni egy "nagyon-nagyon veszélyes út," ami a munkabizonságot veszélyeztetné.

Egy marionettbábu-műsort fog eredményezni, ahol a szakképzetlen munkavállalók mögött ott van egy szerencsétlen szakképzett, akár még korosabb munkavállaló is, és az ő nyakába varrják a teljes felelősséget, hogy a termelés biztonságosan, szakképzetlen munkavállalókkal működjön. Ez elképesztő

- mondta.

A szakszervezeti elnök állítása szerint az intézkedés részben azt segítené, hogy ne kelljen szakképzési bizonyítványokat honosítani, másrészt pedig, hogy nem kell szakképzett munkavállalókat keresni külföldről, jók a képzetlenek is.

A gondok a szakképzéssel vannak

Székely szerint a munkaerőhiány oka a nem megfelelő oktatási rendszerben keresendő. Nógrádi József munkaerőpiaci szakértő szerint jelenleg 20 és 50 ezer között van az a szám, ahány szakképzett munkaerő hiányzik jelenleg a munkaerőpiacon.

"Elkezdtek szétszabdalni bizonyos munkaköröket, és amit korábban szakmunkás-segédek végeztek el, azok egyfajta betanított munkává avanzsálódtak, és onnantól fogva szakképesítés nélkül kezdték el ezeket a feladatokat végrehajtani"

- magyarázta a szakértő.

Az RTL megkeresésére a Gazdaságfejlesztési Minisztérium azt válaszolta, hogy a változtatás célja, hogy tovább növeljék a foglalkoztatottságot, hozzájárulva ezzel a gazdasági növekedéshez, illetve "a munkaalapú társadalom megerősítéséhez."

A tervezet szeptember 22-ig véleményezhető.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.