Az akkumulátorgyáraknak kedvezhet a kormány szakképzésekkel kapcsolatos új tervezete

Amennyiben elfogadják, szakképesítés nélkül is betölthetőek lesznek bizonyos munkakörök.

  • Székács Linda

Az épülő akkugyárakban foglalkoztatható külföldi munkavállalók helyzetét könnyítené meg Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azon benyújtott törvénytervezete, amely eltörölné a bizonyos munkakörök betöltéséhez szükséges szakképesítés szükségességét - hangzott el a keddi RTL Híradóban.

Ilyen például a(z)

  • villamos gépek és készülékek karbantartása, üzemeltetése, telepítése névleges áramtól függetlenül
  • villamos hajtású és hibrid hajtásláncú gépjárművek feszültségmentesítése (kivételek a tervezetben), és a
  • villamos gépek és készülékek karbantartása, üzemeltetése, telepítése kisfeszültségű hálózaton (fázisonként 63 A névleges áramig).

A módosításról Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke nyilatkozott, aki szerint az, hogy a képzetlen dolgozók munkáját egy szakképesítéssel rendelkezőnek kellene ellenőrizni egy "nagyon-nagyon veszélyes út," ami a munkabizonságot veszélyeztetné.

Egy marionettbábu-műsort fog eredményezni, ahol a szakképzetlen munkavállalók mögött ott van egy szerencsétlen szakképzett, akár még korosabb munkavállaló is, és az ő nyakába varrják a teljes felelősséget, hogy a termelés biztonságosan, szakképzetlen munkavállalókkal működjön. Ez elképesztő

- mondta.

A szakszervezeti elnök állítása szerint az intézkedés részben azt segítené, hogy ne kelljen szakképzési bizonyítványokat honosítani, másrészt pedig, hogy nem kell szakképzett munkavállalókat keresni külföldről, jók a képzetlenek is.

A gondok a szakképzéssel vannak

Székely szerint a munkaerőhiány oka a nem megfelelő oktatási rendszerben keresendő. Nógrádi József munkaerőpiaci szakértő szerint jelenleg 20 és 50 ezer között van az a szám, ahány szakképzett munkaerő hiányzik jelenleg a munkaerőpiacon.

"Elkezdtek szétszabdalni bizonyos munkaköröket, és amit korábban szakmunkás-segédek végeztek el, azok egyfajta betanított munkává avanzsálódtak, és onnantól fogva szakképesítés nélkül kezdték el ezeket a feladatokat végrehajtani"

- magyarázta a szakértő.

Az RTL megkeresésére a Gazdaságfejlesztési Minisztérium azt válaszolta, hogy a változtatás célja, hogy tovább növeljék a foglalkoztatottságot, hozzájárulva ezzel a gazdasági növekedéshez, illetve "a munkaalapú társadalom megerősítéséhez."

A tervezet szeptember 22-ig véleményezhető.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.