A fővárosban sétálva gyakran előfordulhat, hogy filmforgatás miatt átmenetileg lezárt utcaszakaszokba botlunk, ahol filmes szakemberek egész hada nyüzsög: operatőrök, világosítók és a statiszták mellett sokszor Oscar-díjas színészek. Nem csoda, hiszen évente átlagosan 300 filmes produkció készül Magyarországon (ezek jó része a fővárosban): a hazai, kisebb költségvetésű filmektől kezdve egészen az olyan hollywoodi kasszasikerekig, mint például a Dűne, az Inferno, vagy a Fekete Özvegy.

Budapest London után a második legnépszerűbb európai filmforgatási helyszín, aminek a filmes szaklapok szerint több szakmai és gazdasági oka is van. Az egyik, hogy némi dekorációval vagy díszlettel kiegészítve Budapest könnyen „eladható” bármilyen más európai városnak: Párizs, München, Berlin, Moszkva, Róma, London, Bécs, Monte Carlo és Varsó is lehet belőle. Ez viszont önmagában kevés indok arra, hogy egy Olaszországban játszódó filmet miért ne inkább Firenzében vagy Rómában forgassanak, hanem nálunk.

Az igazi vonzerőt - ami miatt a nemzetközi produkciók szívesen választják Magyarországot - a kiváló szakemberek és a jól felszerelt filmstúdiók jelentik, továbbá, hogy a filmes produkcióknak járó 25+5 százalékos adókedvezmény miatt megéri a legnagyobb színészeket és rendezőket ide utaztatni.

Timothée Chalamet a Dűne forgatásakor a Városligetben.

A filmes csapat azonban nem csak a rendezőből, színészekből, forgatókönyvírókból és operatőrökből áll. Nagyobb produkciók esetén több száz fős is lehet a stáb, amelyben a világosítótól kezdve a fodrászokon és maszkmestereken át a díszletépítőkig olyan szakemberek munkájára is szükség van, amelyekre először nem is gondolnánk. Őket ráadásul a legtöbb produkció abban az országban „bérli”, ahol a filmet forgatják, így tehát, ha egy külföldi filmet nálunk vesznek fel, szinte teljesen biztosak lehetünk abban, hogy a háttérmunkákat magyar szakemberek végezték.

Bizonyos munkakörökben ugyanakkor világszinten súlyos hiány van a képzett szakemberekből. A Screen Skills filmes szaklap szerint például hiány van

• location managerekből, akik a forgatási helyszínek kiválasztásában és a helyszínek biztosításában segítenek,
• rendezőasszisztensekből, akik a film rendezőjét segítik, továbbá
• a gyártásvezetőkből, akik a produkció pénzügyi és operatív ügyeinek lebonyolításáért felelnek.

Nagy szükség van továbbá maszkmesterekre, jelmeztervezőkre, storyboard rajzolókra, világosítókra, sőt, bizonyos produkciókban a színészek biztonsága érdekében létfontosságú a képzett fegyvermester vagy piromester is.

A filmes szakma fejlődésével pedig az elmúlt évtizedekben egyre több új szakma született. Ilyen például a VFX supervisor, aki a vizuális effektek létrehozását és alkalmazását felügyeli, vagy az SFX koordinátor, akinek az irányításával készülnek a forgatás során alkalmazott olyan trükkök, mint a robbanások vagy mesterséges erő, de ő menedzseli az eddig ki nem próbált látványtechnikai megoldások kidolgozását is.

Ahhoz, hogy jobban belelássatok abba, mennyire színes és széleskörű a filmipar, mi is bemutatunk nektek néhányat abból az 59 különböző féle szakmából, amikre a Nemzeti Filmintézet szerint szükség lehet egy film elkészítése során, de ha kitöltitek a filmesleszek.nfi.hu oldalon található pályaorientációs kérdőívet, az segíteni fog leszűkíteni nektek azokat a szakmákat, amik megegyeznek az érdeklődési körötökkel.

Kaszkadőr

Az egyik legizgalmasabb filmes szakma határozottan a kaszkadőr, vagyis az a szakember, aki különböző veszélyes mutatványokat hajt végre biztonságosan a színészek helyett.

A lángoló testtel a Dunába ugrás, a kiugrás egy 25 méter magasan repülő helikopterből vagy egy folyóba zuhanó buszból csak néhány azok közül a „mutatványok” közül, amiket Piroch Gábor, az egyik legismertebb és legelismertebb magyar kaszkadőr a munkája során filmek kedvéért megtett. A szakember már több mint 350 filmes produkcióban dolgozott, olyan ismert alkotásokban, mint a Terminátor, a Titanic, a Világok harca vagy a Z világháború, olyan színészekkel és rendezőkkel, mint Steven Spielberg, Arnold Schwarzenegger, Sylvester Stallone és Leonardo DiCaprio.

Annak, aki ilyen munkára vállalkozik tudnia kell gyalogos, autós, motoros, vagy éppen lovas számokban is helytállni, folyamatosan fejlesztenie kell a készségeit és képességeit, továbbá a forgatás során akár több alkalommal is biztonságosan kell végrehajtania ugyanazokat az akciókat, és dublőrként helyettesíteni a színészeket a kockázatos jelenetekben.

Casting director

Bár magában a filmek gyártásában nem kifejezetten vesznek részt, mégis a filmes szakma kulcsembereinek számítanak a casting directorok, vagyis a szereplőválogatók, akiknek meg kell találniuk a rendező elképzeléséhez passzoló szereplőket, legyen szó kis- vagy nagyjátékfilmről, vagy esetleg egy reklámról.

„Tulajdonképpen a rendező, az asszisztens és a színész között kooperáló valaki”- így írta le a munkáját Makó Mária casting director.

A castingolás általában egy hosszú folyamat, a megfelelő színészek megtalálása pedig sokszor – bár van ilyen eset is – nem csak egy telefonhívásba kerül.

A „hagyományos” szereplőválogatásokat a casting directoroknak kell megszervezniük és koordinálniuk, de az utcán is érdemes nyitott szemmel járniuk és megfigyelniük az embereket, mert sosem tudni, mikor jön velük szembe egy olyan személy, aki alkalmas lenne egy bizonyos karakterre, vagy például egy adott színész dublőrének.

Ahhoz tehát, hogy valaki jól végezze ezt a szakmát, elengedhetetlen, hogy szeressen más emberekkel, csapatban dolgozni, kommunikálni, bizonyos esetekben pedig problémákat megoldani, a casting director feladatkörébe tartozik ugyanis az is, hogy ha esetleg egy színész visszamondja a szerepet, minél hamarabb találjon a helyére újat.

Piromester

Robbanások és tüzek nélkül aligha léteznek akciófilmek, amiknek a megvalósításáért szintén külön szakemberek, pirotechnikusok felelnek.

Ez egy nagyon kreatív munkakör, hiszen folyton újabb ötletek megvalósításán kell gondolkodni, azokat tesztelni, majd élesben, akár többször is megvalósítani. Ugyanakkor a kaszkadőrhöz hasonlóan itt is kiemelten fontos a fegyelem és a realizmus, mivel a színészek és a stáb testi épsége is a piromestereken múlik, akiknek pontosan tudniuk kell, hogy egy égő vagy robbanó elem mennyire veszélyes, mennyire lehet hozzá közel menni, és hogyan lehet megfékezni, amihez ki kell tudni számolni a pirotechnikai anyagok hatásfokát.

Krasnyánszky Gyula piromester szerint ugyanakkor általában ezeket a feladatokat nem egy ember, hanem egész pirotechnikai csapat végzi, ami azért is fontos, mert ez egy olyan szakma, amit képzés keretében nem lehet elsajátítani, ezért fontos, hogy profi szakemberek segítsék a „pályakezdő” pirotechnikusok tanulási folyamatát.

Díszletépítész

Kevésbé veszélyes, de szintén nagyon fontos munkát végeznek a filmforgatásokon a díszletépítők, hiszen rajtuk múlik a készülő film teljes látványvilága.

„Van egy elképzelése az embereknek arról, hogy a díszletek azok ilyen papírmasék általában, meg hogy a Dűnéhez sok homok kell. Közben, amit megnéz a néző a moziban 1,5-2 órában, azon mi hónapokat dolgozunk 80-100 emberrel” – mondja Kiss József díszletépítő.

A szakember szerint ez a munka rendkívül összetett. A díszletépítőknek együtt kell dolgozniuk a díszletrajzolókkal, a rendezővel, az operatőrrel és a díszlettervezővel, költségvetést és árajánlatot kell készíteniük, kiszámolni a szükséges anyagmennyiséget és megrendelni azokat, később pedig koordinálni az ácsok, asztalosok, festők és egyéb szakemberek munkáját.

Maszkmester

Hiába a remek díszlet, ha az elkészült környezetbe épp a színészek nem illenek bele. Ahhoz, hogy ez ne így történjen, maszkmesterekre van szükség, akik a forgatókönyv és a rendező elképzelései alapján kidolgozzák, hogy kell kinézniük a karaktereknek, és hogy ezeket hogyan lehetne megvalósítani a casting director által kiválogatott színészeken.

Sommer Katalin maszkmester szerint a maszkmestereknek szinte folyton a színészek intim szférájában kell mozogniuk, mivel a filmben szereplő karakterek kinézetét többször is „fel kell próbálni”, elkészíteni és igény szerint finomítani, összedolgozni a jelmeztervezőkkel.

Ez lehet akár „csak” arcszőrzet, paróka, vagy épp kopasz paróka elkészítése és felrakása, vagy épp egy valóságosnak kinéző, csúnya seb megfestése, de esetenként akár egy teljesen új arcot kell készíteniük a színészeknek. Léteznek például SFX maszkmesterek is, akik kifejezetten a komolyabb elemekkel foglalkoznak: művégtagokkal, speciális maszkokkal, vagy épp olyan teljes alakos jelmezek elkészítésével, mint amilyet Vasember is visel.

Mindezekből láthatjátok, hogy a filmszakma közel sem csak színészekből, operatőrökből és a rendezőből áll, sőt, a bemutatott öt szakma még így is csak töredéke annak az 59 különböző munkakörnek, amire szükség lehet egy film elkészítésében.

A cikk a Nemzeti Filmintézet támogatásával jött létre, előállításában és szerkesztésében az eduline.hu szerkesztősége nem vett részt.