Nem csak pedagógusokból van hiány, rendőrnek is drasztikusan kevesen jelentkeztek az elmúlt években

Jóval többen szereztek rendőri képesítést tíz évvel ezelőtt, mint ahányan manapság, miközben a munkaerőhiány és a korai kiégés miatt távozó tisztek száma egyre növekszik. Van, ahol az emberhiányt már polgárőrök és halőrök bevonásával próbálják megoldani.

  • Székács Linda

2014-ben még háromezer felett volt a jelentkezők száma, idén viszont már csak 470-en jelentkeztek a tiszthelyettesek utánpótlását segítő rendőri technikumi iskolába - számolt be róla az rtl.hu

Csökkenés figyelhető meg az ennél sokkal rövidebb, mindössze 10 hónapos járőrképző képzés adataiban is: míg 2021-ben ide körülbelül 1200 fő adta be a jelentkezését, idén már csak körülbelül ezren, a végzettek többségéből viszont az adatok szerint sosem lesz rendőr. A jelentkezők nagyjából harmada megbukik az alkalmassági vizsgán, a többiek egy része pedig a képzés kezdete előtt meggondolja magát, 2021-ben például csak 388-an végezték el a képzést, 2022-ben pedig 444-en, miközben a rendőri munkaerőhiány és kiégés egyre súlyosbodik.

Szinte csak elvétve fordul elő, hogy két rendőrt osztanak be egymás mellé járőrözni. Általában egy rendőr és egy más státuszban szolgáló alkalmazottat küldenek ki az utcára. Ő lehet rendőrségi fegyveres biztonsági őr, polgárőr, de akár halőr is

– mondta az rtl.hu-nak egy neve elhallgatását kérő rendőr, aki azt is hozzátette: már a mindennapokban is problémát okoz az emberhiány. Hívás esetén például hosszabb ideig tart kiérni a helyszínre, az alacsony létszám miatt pedig nehezebben tudják ellátni a feladataikat.

Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke szerint a legnagyobb gondot a létbizonytalanság okozza. A fizetések ugyanis a tavaly elkezdett béremelési program ellenére sem nyújtanak biztos megélhetést, a rendőrök egy része kénytelen másodállást vállalni, de egy vidéki kapitányságon szolgáló rendőr szerint az elvándorlás is jellemző, főként a fiatalok körében, akik az átvezénylések miatt szolgálat közben jönnek rá, hogy mégsem való nekik ez a szakma.

A Belügyminisztérium tavaly nyári bejelentése szerint nagyjából nettó 75 ezer forinttal emelik a hivatásos rendőri állomány fizetését, januártól pedig további 50 ezer forintos növekedés várható. A lap szerint azonban ez nem vonatkozik a "RIASZ-osokra", vagyis azokra, akik a rendőrségi munka irodai hátterét biztosító rendvédelmi igazgatási alkalmazottak, továbbá a rendőrségi munkavállalókra, akik az 50 ezres állományból összesen nagyjából 14 ezer főt tesznek ki.

A béremelésről ugyanakkor az ORFK máshogy kommunikál. Szerintük a hivatásosok béremelése eredményes volt, ami "javítja a rendőrség állománymegtartó képességét", és versenyképes bért tudnak biztosítani a munkavállalóiknak.

„Éves szinten egyébként valóban 800-900 diák kerül ki a középfokú iskolákból, de a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végző tisztjelöltek tiszti kinevezésével, a más rendvédelmi szervektől történő áthelyezéssel és a visszavételekkel együtt összességében 1000-1100 új rendőrt állítunk szolgálatba. Ez nagyjából ellensúlyozza az éves szinten távozók számát, de azért jobban örülnénk, ha nagyjából 200 fővel többet tudnánk felvenni” – tette hozzá Czene Csaba rendőrezredes, az ORFK humánügyekért felelős vezetője az rtl.hu-nak.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.