Jóval többen szereztek rendőri képesítést tíz évvel ezelőtt, mint ahányan manapság, miközben a munkaerőhiány és a korai kiégés miatt távozó tisztek száma egyre növekszik. Van, ahol az emberhiányt már polgárőrök és halőrök bevonásával próbálják megoldani.
2014-ben még háromezer felett volt a jelentkezők száma, idén viszont már csak 470-en jelentkeztek a tiszthelyettesek utánpótlását segítő rendőri technikumi iskolába - számolt be róla az rtl.hu
Csökkenés figyelhető meg az ennél sokkal rövidebb, mindössze 10 hónapos járőrképző képzés adataiban is: míg 2021-ben ide körülbelül 1200 fő adta be a jelentkezését, idén már csak körülbelül ezren, a végzettek többségéből viszont az adatok szerint sosem lesz rendőr. A jelentkezők nagyjából harmada megbukik az alkalmassági vizsgán, a többiek egy része pedig a képzés kezdete előtt meggondolja magát, 2021-ben például csak 388-an végezték el a képzést, 2022-ben pedig 444-en, miközben a rendőri munkaerőhiány és kiégés egyre súlyosbodik.
Szinte csak elvétve fordul elő, hogy két rendőrt osztanak be egymás mellé járőrözni. Általában egy rendőr és egy más státuszban szolgáló alkalmazottat küldenek ki az utcára. Ő lehet rendőrségi fegyveres biztonsági őr, polgárőr, de akár halőr is
– mondta az rtl.hu-nak egy neve elhallgatását kérő rendőr, aki azt is hozzátette: már a mindennapokban is problémát okoz az emberhiány. Hívás esetén például hosszabb ideig tart kiérni a helyszínre, az alacsony létszám miatt pedig nehezebben tudják ellátni a feladataikat.
Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke szerint a legnagyobb gondot a létbizonytalanság okozza. A fizetések ugyanis a tavaly elkezdett béremelési program ellenére sem nyújtanak biztos megélhetést, a rendőrök egy része kénytelen másodállást vállalni, de egy vidéki kapitányságon szolgáló rendőr szerint az elvándorlás is jellemző, főként a fiatalok körében, akik az átvezénylések miatt szolgálat közben jönnek rá, hogy mégsem való nekik ez a szakma.
A Belügyminisztérium tavaly nyári bejelentése szerint nagyjából nettó 75 ezer forinttal emelik a hivatásos rendőri állomány fizetését, januártól pedig további 50 ezer forintos növekedés várható. A lap szerint azonban ez nem vonatkozik a "RIASZ-osokra", vagyis azokra, akik a rendőrségi munka irodai hátterét biztosító rendvédelmi igazgatási alkalmazottak, továbbá a rendőrségi munkavállalókra, akik az 50 ezres állományból összesen nagyjából 14 ezer főt tesznek ki.
A béremelésről ugyanakkor az ORFK máshogy kommunikál. Szerintük a hivatásosok béremelése eredményes volt, ami "javítja a rendőrség állománymegtartó képességét", és versenyképes bért tudnak biztosítani a munkavállalóiknak.
„Éves szinten egyébként valóban 800-900 diák kerül ki a középfokú iskolákból, de a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végző tisztjelöltek tiszti kinevezésével, a más rendvédelmi szervektől történő áthelyezéssel és a visszavételekkel együtt összességében 1000-1100 új rendőrt állítunk szolgálatba. Ez nagyjából ellensúlyozza az éves szinten távozók számát, de azért jobban örülnénk, ha nagyjából 200 fővel többet tudnánk felvenni” – tette hozzá Czene Csaba rendőrezredes, az ORFK humánügyekért felelős vezetője az rtl.hu-nak.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
