Nem csak pedagógusokból van hiány, rendőrnek is drasztikusan kevesen jelentkeztek az elmúlt években

Jóval többen szereztek rendőri képesítést tíz évvel ezelőtt, mint ahányan manapság, miközben a munkaerőhiány és a korai kiégés miatt távozó tisztek száma egyre növekszik. Van, ahol az emberhiányt már polgárőrök és halőrök bevonásával próbálják megoldani.

  • Székács Linda

2014-ben még háromezer felett volt a jelentkezők száma, idén viszont már csak 470-en jelentkeztek a tiszthelyettesek utánpótlását segítő rendőri technikumi iskolába - számolt be róla az rtl.hu

Csökkenés figyelhető meg az ennél sokkal rövidebb, mindössze 10 hónapos járőrképző képzés adataiban is: míg 2021-ben ide körülbelül 1200 fő adta be a jelentkezését, idén már csak körülbelül ezren, a végzettek többségéből viszont az adatok szerint sosem lesz rendőr. A jelentkezők nagyjából harmada megbukik az alkalmassági vizsgán, a többiek egy része pedig a képzés kezdete előtt meggondolja magát, 2021-ben például csak 388-an végezték el a képzést, 2022-ben pedig 444-en, miközben a rendőri munkaerőhiány és kiégés egyre súlyosbodik.

Szinte csak elvétve fordul elő, hogy két rendőrt osztanak be egymás mellé járőrözni. Általában egy rendőr és egy más státuszban szolgáló alkalmazottat küldenek ki az utcára. Ő lehet rendőrségi fegyveres biztonsági őr, polgárőr, de akár halőr is

– mondta az rtl.hu-nak egy neve elhallgatását kérő rendőr, aki azt is hozzátette: már a mindennapokban is problémát okoz az emberhiány. Hívás esetén például hosszabb ideig tart kiérni a helyszínre, az alacsony létszám miatt pedig nehezebben tudják ellátni a feladataikat.

Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke szerint a legnagyobb gondot a létbizonytalanság okozza. A fizetések ugyanis a tavaly elkezdett béremelési program ellenére sem nyújtanak biztos megélhetést, a rendőrök egy része kénytelen másodállást vállalni, de egy vidéki kapitányságon szolgáló rendőr szerint az elvándorlás is jellemző, főként a fiatalok körében, akik az átvezénylések miatt szolgálat közben jönnek rá, hogy mégsem való nekik ez a szakma.

A Belügyminisztérium tavaly nyári bejelentése szerint nagyjából nettó 75 ezer forinttal emelik a hivatásos rendőri állomány fizetését, januártól pedig további 50 ezer forintos növekedés várható. A lap szerint azonban ez nem vonatkozik a "RIASZ-osokra", vagyis azokra, akik a rendőrségi munka irodai hátterét biztosító rendvédelmi igazgatási alkalmazottak, továbbá a rendőrségi munkavállalókra, akik az 50 ezres állományból összesen nagyjából 14 ezer főt tesznek ki.

A béremelésről ugyanakkor az ORFK máshogy kommunikál. Szerintük a hivatásosok béremelése eredményes volt, ami "javítja a rendőrség állománymegtartó képességét", és versenyképes bért tudnak biztosítani a munkavállalóiknak.

„Éves szinten egyébként valóban 800-900 diák kerül ki a középfokú iskolákból, de a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végző tisztjelöltek tiszti kinevezésével, a más rendvédelmi szervektől történő áthelyezéssel és a visszavételekkel együtt összességében 1000-1100 új rendőrt állítunk szolgálatba. Ez nagyjából ellensúlyozza az éves szinten távozók számát, de azért jobban örülnénk, ha nagyjából 200 fővel többet tudnánk felvenni” – tette hozzá Czene Csaba rendőrezredes, az ORFK humánügyekért felelős vezetője az rtl.hu-nak.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.