Sajátos nevelési igényű gyerekek befogadására indít programot az SOS Gyermekfalvak

Nevelőszülői programot indított az SOS Gyermekfalvak alapítvány. Az egyéni bánásmódot, illetve kiemelkedő figyelmet igénylő gyerekek befogadása a cél.

  • Eduline

Általában a nevelőszülőknél 3-5 gyerek is szokott lenni egyszerre, de a programba jelentkezőkhöz - egy speciális képzés elvégzése után - csak egy fiatalkorú kerül majd, így több figyelmet tudnak fordítani rá – olvasható a Népszaván.

A szervezet készített egy online kutatást a kezdeményezés előtt, amelyben azt mérték fel, hogy melyik család milyen problémákkal küzdő gyereket tudna beilleszteni a saját életébe. Ebből az derült ki, hogy magával a befogadással kapcsolatban sokan toleránsak, de a nehézségekkel küzdő kiskorúakkal szemben már szkeptikusabbak.

A kor és a nem is számít

Minden ötödik ember örökbefogadna akár egy alsó tagozatost is, de a legtöbben inkább az óvodásokat preferálják, illetve szívesebben választanak lányokat - derül ki a kutatásból.

A problémák terén határozott eredmények születtek: a válaszadók 70 százaléka elutasító a kábítószerfüggőkkel szemben, de minden második ember nem fogadna be pszichés beteget, értelmi sérültet, magát vagdosó vagy prostitúcióba keveredettek gyereket sem. Szintén megosztó a cigarettázás is, valamint a mozgásszervi vagy magatartási problémákkal rendelkező gyerekekhez való hozzáállás. Több szülő nyilatkozott úgy, hogy inkább fogadna örökbe menekültet, mint romát, de minden hatodik ember a látható esztétikai sérüléssel rendelkezőkkel szemben is elutasító. Legkevésbé a tanulási nehézségek zavarják a megkérdezetteket.

Az SOS szakmai vezetője szerint egyébként az állami gondoskodásban élő gyerekek minimum 20 százaléka igényel különleges bánásmódot.

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.