A zaklatás már nemcsak az iskolában töltött időre korlátozódik, főleg ha a neten történik - hívja fel a figyelmet egy friss elemzés. Ez kifejezetten érdekes téma a távoktatás korában, amikor minden diák a szokásosnál többet ül a gép előtt. Mit tanácsolnak a szakemberek?
Először is hogyan lehet észrevenni, ha valakit zaklatnak? A kutatók szerint az internetes zaklatás jele lehet például a hirtelen hangulatváltozás, vagy az érdeklődésvesztés, betegség színlelése azért, hogy ne kelljen iskolába menni, a közösségi profilok törlése, a szokatlan mértékű szociális visszahúzódás, és a folyamatosan elvesző vagy tönkretett tárgyak is.
Az elemzés a szülőknek azt tanácsolja, hogy mutassák meg, hogyan kell kezelni a zaklatókat, például a blokkolási és jelentési funkciók használatával. Ezen felül fontos az is, hogy a zaklató üzenetekre senki se reagáljon; ne töröljék őket, készítsen mentéseket, képernyőképeket róluk, hogy bizonyítani lehessen a zaklatást, ha arra később szükség van.
A 10 évesnél fiatalabb gyerekek szüleinek ezen felül azt javasolják, hogy legyenek mellettük az első időszakban és szabályozzák az interneten töltött időt. A 10-14 éves gyermekeket érdemes megtanítani arra, hogy ne osszanak meg olyan információkat, adatokat, amelyek alapján beazonosíthatóvá válnak. A 14-18 éves kor köztiek figyelmét pedig fontos felhívni arra, hogy a szexuális tartalmú képüzenetek könnyen önálló életre kelhetnek a neten.
Az online bullying és netes zaklatás témakörét Dr. Jármi Évát, az ELTE PPK Iskolapszichológiai Tanszékének egyetemi adjunktusával már korábban körbejártuk. Attól ugyanis, hogy a diákok kevesebbet vannak az iskola épületében, a zaklatások még nem szűntek meg automatikusan, egyes esetekben csak átalakultak. A Google Classroom időszakának eseteiről és a lehetséges megoldásokról itt olvashattok bővebben.
Ha úgy érzed, segítségre van szükséged, hívd a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Amennyiben másvalakiért aggódsz, ezt az oldalt érdemes megnézned.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
