A nigériai biztonsági erők kiszabadították csütörtökön azt a közel 350 iskolás fiút, akiket a gyanú szerint iszlamista fegyveresek raboltak el egy hete az ország északi részén.
Katsina állam kormányzója, Aminu Bello Masari az NTA állami televíziónak azt mondta, hogy a biztonsági erőknek sikerült kiszabadítaniuk mind a 344 fiút, akiket a szomszédos Zamfara állam egyik erdőségében tartottak fogva elrablóik.
"Megtaláltuk a fiúk többségét, de nem mindegyiket"
- mondta. A mentőakciót végrehajtó katonák bekerítették azt a helyet, ahol a diákokat fogva tartották, de parancsuk volt rá, hogy ne használják fegyvereiket. A kormányzó elmondta, hogy előzőleg közvetítőkön keresztül kapcsolatba léptek az emberrablókkal, hogy biztosítsák a gyerekek sértetlen elengedését. "Szerencsére megfogadták a tanácsunkat, és egyetlen lövés sem dördült el" - tette hozzá. A fiúkat visszaszállították Katsina államba, ahol orvosi vizsgálaton estek át, és még pénteken hazatérhettek családjukhoz.
Elrablásuk nagy figyelmet váltott ki Nigéria szerte, mivel a fekete-afrikai ország évek óta felzaklatott állapotban van a rossz biztonsági helyzet miatt, és élesen él a lakosság emlékezetében a Boko Haram 2014-es terrorcselekménye, amelyben 270 iskolás lányt hurcoltak el az északkeleti Chibok városból. Az eset hatalmas felháborodást váltott ki világszerte.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
