Kiszabadították az egy hete elrabolt nigériai diákokat

A nigériai biztonsági erők kiszabadították csütörtökön azt a közel 350 iskolás fiút, akiket a gyanú szerint iszlamista fegyveresek raboltak el egy hete az ország északi részén.

  • Eduline/MTI

Katsina állam kormányzója, Aminu Bello Masari az NTA állami televíziónak azt mondta, hogy a biztonsági erőknek sikerült kiszabadítaniuk mind a 344 fiút, akiket a szomszédos Zamfara állam egyik erdőségében tartottak fogva elrablóik.

"Megtaláltuk a fiúk többségét, de nem mindegyiket"

- mondta. A mentőakciót végrehajtó katonák bekerítették azt a helyet, ahol a diákokat fogva tartották, de parancsuk volt rá, hogy ne használják fegyvereiket. A kormányzó elmondta, hogy előzőleg közvetítőkön keresztül kapcsolatba léptek az emberrablókkal, hogy biztosítsák a gyerekek sértetlen elengedését. "Szerencsére megfogadták a tanácsunkat, és egyetlen lövés sem dördült el" - tette hozzá. A fiúkat visszaszállították Katsina államba, ahol orvosi vizsgálaton estek át, és még pénteken hazatérhettek családjukhoz.

Elrablásuk nagy figyelmet váltott ki Nigéria szerte, mivel a fekete-afrikai ország évek óta felzaklatott állapotban van a rossz biztonsági helyzet miatt, és élesen él a lakosság emlékezetében a Boko Haram 2014-es terrorcselekménye, amelyben 270 iskolás lányt hurcoltak el az északkeleti Chibok városból. Az eset hatalmas felháborodást váltott ki világszerte.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.